„Konstantin von Neurath” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam Sepultura (vita) szerkesztését (oldid: 23813544) Inkább.
Címkék: Visszavonás Visszaállítva
→‎Élete: Helyreállítás.
Címke: Kézi visszaállítás
62. sor:
 
== Élete ==
[[Württemberg (történelmi régió)|Württembergi]] nemesi család sarjaként, báró Konstantin Sebastian von Neurath (1847–1912) és báró Mathilde von Gemmingen–Hornberg (1847–1927) fiaként született a [[Vaihingen an der Enz]] melletti Kleinglattbachban. A [[Tübingeni Egyetem]]en, majd a [[Humboldt Egyetem|Berlini Egyetemen]] tanult jogot, s miután [[1892]]-ben megszerezte diplomáját, egy kleinglattbachi (ma [[Vaihingen an der Enz]] része) ügyvédi irodában helyezkedett el. [[1901]]. [[május 30.|május 30-án]] [[Stuttgart]]ban feleségül vette Marie Auguste Moser von Filseck (1875–1960) nemest, akitől két gyermeke született: Konstantin (* 1902) és Winifred (* 1904). [[1901]]-ben Berlinbe költözött, s a külügyminisztérium szolgálatába lépett. [[1903]]-tól Németország [[london]]i nagykövetségén töltötte be az alkonzuli tisztet, [[1909]]-től pedig ugyanott követségi tanácsos lett. [[1914]]-ben [[Konstantinápoly]]ba akkreditálták, de az [[első világháború]] kitörése után Neurath bevonult a hadseregbe, s gyalogsági tisztként harcolt a fronton. 1914 decemberében megkapta a [[Vaskereszt]]et, majd [[1916]]-ban súlyosan megsebesült a harcokban. Gyógyulását követően leszerelt és visszatért Konstantinápolyba. Hamarosan azonban a diplomáciai szolgálat alóli felmentését kérte, s [[1917]]-ben [[II. Vilmos württembergi király]] polgári kormányának vezetője és királyi kamarás lett.
 
Az első világháborút követően, [[1919]]. [[december 3.|december 3-án]] [[Friedrich Ebert (politikus, 1871–1925)|Friedrich Ebert]] kancellár közbenjárására visszatért a német külügyminisztérium szolgálatába. Hazája nagyköveteként teljesített diplomáciai szolgálatot [[Koppenhága|Koppenhágában]] ([[1919]]–[[1921]]), [[Róma|Rómában]] ([[1921]]–[[1930]]), [[London]]ban ([[1930]]–[[1932]]). 1932. [[június 1.|június 1-jén]] a [[nemzetiszocializmus|nemzetiszocialista]] eszmékkel szimpatizáló [[Franz von Papen]] kormányában megkapta a birodalmi külügyminiszteri tárcát. Az időközben hatalomra került nemzetiszocialisták sem mozdították el posztjáról Neurathot, így [[1932]]. [[december 3.|december 3-ától]] [[Kurt von Schleicher]], majd [[1933]]. [[január 28.|január 28-ától]] Hitler kormányában is tovább vezette a tárcát. Külügyérként – diplomáciai oldalról – ő készítette elő a náci Németországnak a [[Népszövetség]]ből való [[1933]]. októberi kilépését, valamint a demilitarizált [[Rajna-vidék]] [[1936]]. márciusi annektálását. [[1937]]-ben Neurath belépett a [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt]]ba, amiért jutalmul tiszteletbeli [[SS-Obergruppenführer]]ré nevezték ki. Neurath azonban mind kevésbé tudott azonosulni a Harmadik Birodalom erőszakos diplomáciai törekvéseivel, ezért [[1938]]. [[február 4.|február 4-én]] lemondott külügyminiszteri posztjáról, s tárca nélküli miniszterként a titkos kormánytanács elnöke lett.
68. sor:
[[1939]]. [[március 21.|március 21-ével]] birodalmi protektorrá (Reichsprotektor) nevezték ki a pár nappal előbb megalakított [[Cseh–Morva Protektorátus]] közigazgatásának élére. Új posztján Neurathnak egyfelől a nyugati nagyhatalmak képviselőit kellett meggyőznie a [[Csehország]]ot megszálló Németország jóindulatáról. Másfelől a háttérben végzett igazi feladata az volt, hogy biztosítsa az elnyomó náci államhatalom működési feltételeit (politikai pártok, civil társadalmi szerveződések betiltása, [[sajtószabadság|sajtó ellenőrzése]] stb.) és megteremtse a [[zsidók]] szervezett [[holokauszt|begyűjtésének]] intézményes kereteit. Neurath azonban erélytelennek mutatkozott ez utóbbi feladatok elvégzésére, ráadásul nem is osztotta feltétel nélkül és minden részletében a Harmadik Birodalom politikai programját. [[1941]] szeptemberében elhagyta hivatalát, s helyére [[Reinhard Heydrich]] került. Jóllehet, Hitler csupán két évvel később, [[1943]]. [[augusztus 24.|augusztus 24-én]] fogadta el Neurath lemondását, azaz névleg továbbra is hivatalában maradt.
 
A háborús főbűnösök [[nürnbergi per]]ében, [[1946]] novemberében négyrendbeli [[háborús bűn]] vádjával tizenöt évnyi börtönre ítélték. Megromlott egészségi állapotára tekintettel [[1954]]-ben szabadlábra helyezték, elhagyhatta [[spandau]]i börtönét. Két esztendő elteltével, nyolcvanhárom esztendősen halt meg a szülővárosához közeli, enzweihinge]ienzweihingeni otthonában.
 
== Jegyzetek ==