„Gyón” változatai közötti eltérés

Gyón, magyar nagyközség az alsódabasi járásban, 452 házzal és 3000, nagyobbára ág. h. ev. lakossal. Vasúti megállóhelye és postája helyben van, de távírója Alsódabas. E község IV. Béla idejében már megvolt; kápolnája is említve van. Ekkor a király íródeákjának adományozta. A tatárjáráskor elpusztult, de 1449-ben már ismét fennállott. Az innen származott Gyóni család 1449-ben Besenyőn a Besenyei család birtokrészeit vette zálogba. Az 1690. évi összeírásban nem fordul elő. 1702-ben puszta és két telekszámban írták össze. 1727-ben Kalocsa Ambrus, István és János bírták zálogban. 1733-ban Dabasi Halász Péter és neje Bottyán Katalin birtokában találjuk, a kik református vallású lakosokkal telepítették meg. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Zlinszky József és testvérei, továbbá Andrássy György és testvérei voltak a helység földesurai; e két családon kívül azonban több armalista lakott a helységben, mint Szabó Péter, Hevesy Péter, Rácz János, Pakosdy Ferencz, Ludányi Ferencz stb. 1848 előtt Halász Péter, Halász Jenő, Halász Boldizsár, gróf Vay László, Zlinszky János, Sigray Lajos voltak a helység földesurai, jelenleg pedig Csajághy Béla, Halász Kázmér, Ungváry László és Hirsch Regina a legnagyobb birtokosok. Az ágostai evangélikusok temploma 1783. évben, a református templom 1751-ben és újból 1821-ben épült. A községben levő úrilakok közül az egyiket Sigray Lajos építtette s ez most gróf Vay Péteré. A Halász család kúriái közül az egyik Halász Móriczé, a másik Halász Jenőé, a harmadik Halász Zoltáné. Ezenkívül báró Zedlitz Emilnének és Grüner Henriknek is van itt úrilaka. Van a községben 75Daláregyesület, Hitelszövetkezet és gőzmalom. A határban szántás vagy árokásás alkalmával gyakran kerülnek felszínre emberi csontok és fegyvertöredékek. Hozzátartoznak az Essői majorok, a Gyóni szőlők, a Mélyállási erdődűlő, Ujoszttási dűlő és a Göbölyjárási majorok.▼