Gyón
Gyón 1966 óta Dabas része Pest megye Dabasi járásában, azelőtt a Dabasi járás egyik községe volt. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Alsódabasi járásához tartozott az 1950-es megyerendezésig.
Gyón | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Település | |
Irányítószám | 2373 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 10′ 51″, k. h. 19° 21′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 51″, k. h. 19° 21′ 04″ | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Gyón témájú médiaállományokat. |
KözlekedésSzerkesztés
A falut a Volánbusz alábbi járatai érintik:
TörténeteSzerkesztés
Gyón, magyar nagyközség az alsódabasi járásban, 452 házzal és 3000, nagyobbára ág. h. ev. lakossal. Vasúti megállóhelye és postája helyben van, de távírója Alsódabas. E község IV. Béla idejében már megvolt; kápolnája is említve van. Ekkor a király íródeákjának adományozta. A tatárjáráskor elpusztult, de 1449-ben már ismét fennállott. Az innen származott Gyóni család 1449-ben Besenyőn a Besenyei család birtokrészeit vette zálogba. Az 1690. évi összeírásban nem fordul elő. 1702-ben puszta és két telekszámban írták össze. 1727-ben Kalocsa Ambrus, István és János bírták zálogban. 1733-ban Dabasi Halász Péter és neje Bottyán Katalin birtokában találjuk, a kik református vallású lakosokkal telepítették meg. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Zlinszky József és testvérei, továbbá Andrássy György és testvérei voltak a helység földesurai; e két családon kívül azonban több armalista lakott a helységben, mint Szabó Péter, Hevesy Péter, Rácz János, Pakosdy Ferencz, Ludányi Ferencz stb. 1848 előtt Halász Péter, Halász Jenő, Halász Boldizsár, gróf Vay László, Zlinszky János, Sigray Lajos voltak a helység földesurai, jelenleg pedig Csajághy Béla, Halász Kázmér, Ungváry László és Hirsch Regina a legnagyobb birtokosok. Az ágostai evangélikusok temploma 1783. évben, a református templom 1751-ben és újból 1821-ben épült. A községben levő úrilakok közül az egyiket Sigray Lajos építtette s ez most gróf Vay Péteré. A Halász család kúriái közül az egyik Halász Móriczé, a másik Halász Jenőé, a harmadik Halász Zoltáné. Ezenkívül báró Zedlitz Emilnének és Grüner Henriknek is van itt úrilaka. Van a községben 75Daláregyesület, Hitelszövetkezet és gőzmalom. A határban szántás vagy árokásás alkalmával gyakran kerülnek felszínre emberi csontok és fegyvertöredékek. Hozzátartoznak az Essői majorok, a Gyóni szőlők, a Mélyállási erdődűlő, Ujoszttási dűlő és a Göbölyjárási majorok.
A Pallas nagy lexikona így ír róla: nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pesti közép j.-ban, (1891) 2194 magyar lak., vasuti megállóval. Itt hajdan római telep volt.[2]
Nevezetes gyóniakSzerkesztés
Itt születettSzerkesztés
- Gyóni Géza író
- Bábel Balázs érsek
- Balog Sándor labdarúgó
- Kovács Pál politikus
- Vay Sándor (Vay Sarolta) gróf(nő)
- Vay Péter gróf
- Mitták Ferenc történész, pedagógus
- Murányi László műsorvezető
- László Alajos Antal piarista áldozópap
Itt hunyt elSzerkesztés
- Takács Ádám lelkész
- Back Bernát kereskedő, műgyűjtő
LátnivalókSzerkesztés
- Katolikus plébániatemplom
- Evangélikus templom
- Klasszicista kúriák
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ http://www.volanbusz.hu/files/public/terkepek/vonalak/dabas.pdf
- ↑ Bokor József (szerk.). [www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/090/pc009019.html#1 Gyón], A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2016. március 25.
ForrásokSzerkesztés
Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.