„Tisza” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Hydrography of the Pannonian basin before the river and lake regulations in the 19th century.jpg|bélyegkép|balra|250px|A [[Kárpát-medence]] vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt]]

[[Fájl:Ártéri erdő a Tisza mentén Szeged és Algyő között.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A szabályozás után kialakult ártéri erdő, a 184-es folyamkilométernél, [[Szeged]]-[[Algyő]] magasságában]]

 

Több kisebb, sikertelen próbálkozás után gróf [[Széchenyi István]] szervezte meg a Tisza szabályozását, ami [[1846]]. [[augusztus 27.|augusztus 27-én]] vette kezdetét. A szabadságharc után jelentősen csökkentett költségvetéssel és számos kompromisszummal valósult meg a szabályozás, amelyet Pietro Paleocapa (a Pó folyót is szabályozó mérnök) irányított. A szabályozás eredményeként a folyó új hossza 962&nbsp;km lett, született 136&nbsp;km új, épített meder, valamint kialakítottak 589&nbsp;km holtágat. A folyó esése a kilométerenként 3,7&nbsp;cm-ről 6&nbsp;cm-re növekedett. A szabályozás előtt mintegy két hónap alatt ért le az ár a [[Szamos]]tól [[Szeged]]ig, ma mindehhez 1-2 hét elegendő. A hajózható hossz ma 780&nbsp;km. A szabályozás nem volt minden tekintetben kielégítő, amire leginkább az 1879-es szegedi katasztrófa figyelmeztetett; a vízgyűjtő terület vízháztartása szintén romlott.<ref>{{cite web|url=http://www.zetna.org/zek/konyvek/48/b9.html|title=Guelmino János: Tisza-parti jegyzetek - Vége nincs Tisza-szabályozás}}</ref>