„Magyar pengő” változatai közötti eltérés

31 bájt hozzáadva ,  1 hónappal ezelőtt
[[File:Az orosz hadsereg által kibocsátott pénz 1944-ben.png|thumb|Az orosz hadsereg által kibocsátott pénz 1944-ben]]
[[Fájl:HUP 100MB 1946 obverse.jpg|200px|bélyegkép|balra|100 millió b.-pengő, a forgalomba hozott legnagyobb címletű pénzjegy]]
[[Fájl:HUP 1000MB 1946 obverse.jpg|200px|bélyegkép|balra|A valaha kibocsátott legnagyobb címletű bankó, az 1 milliárd bilpengős már nem került forgalomba]]
 
A pengő az értékét a [[második világháború]] végén a különféle okok – a háborús készülődés kiadásai miatt meglazult költségvetési fegyelem, a közvetlen háborús kiadások, a hatalmas pusztítás, a szovjet Vörös Hadsereg fedezet nélküli hadipénz-kibocsátása, majd a háború utáni, egyesek szerint mesterségesen gerjesztett áruhiány – miatt meginduló [[hiperinfláció]] során teljesen elvesztette. A stabilizációra több próbálkozás is volt: 1945 őszén egyszeri vagyondézsmát vetettek ki, de ennek hatása csak átmeneti volt. 1946 januárjában számítási egységként bevezették az [[Magyar adópengő|adópengőt]], mely lényegében párhuzamos valutaként szolgált, de ez már nem sokáig tartotta életben a pengőt. A stabilizációs törekvések során új pénznemként a [[magyar forint|forintot]] vezették be [[1946]]. [[augusztus 1.|augusztus 1-jén]]. Az új pénz bevezetésekor 1 forint {{szám|400000}} kvadrillió pengőt,<ref>[http://www.mult-kor.hu/20121129_tortenelem_bankjegyszalagokon?print=1 Múlt-kor - Történelem bankjegyszalagokon] ''Múlt-kor történelmi portál'', 2012.11.29. (hozzáférés dátuma: 2013.05.27)</ref> vagy {{szám|200000000}} ''(kétszázmillió)'' adópengőt ért. Az előbbi átváltási ráta valójában csak elméleti volt, hiszen a teljes forgalomban lévő pengőállomány értéke nem érte el a 0,1 fillért sem. Az adójegyek formájában forgalomban lévő adópengő viszont számottevő értéket képviselt, egy néhány hetes átmeneti időszakban az adójegyek váltópénzként is funkcionáltak.