„Batthyány Ádám (országbíró)” változatai közötti eltérés

 
1662-ben született Batthyány Kristóf (meghalt 1685-ben, 53 évesen) és Palocsay Mária fiaként. Édesapja császári-királyi kamarás, titkos tanácsos, Vas megye főispánja, a Dunáninneni részek főkapitánya, és főpohárnokmester volt, aki 1683-ban részt vett Bécs védelmében.
 
[[1685]]-ben a dunántúli kerületi és a [[Nagykanizsa|Kanizsá]]val szembeni végvidék főkapitány ''(Supremus Generalis confiniorum Canisae oppositorum)'',<ref>Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002). Tanulmányok. Pozsonyi József: A rátkai és salamonfai Rátkay család történetének megválaszolatlan kérdései. 184. o.</ref> főpohárnokmester (1687–1693), altábornagy (Feldmarshall-leutnant, 1691). Jelen volt [[Bécs]] védelmétől kezdve a törökök elleni minden táborozásban, 1688-ban [[Székesfehérvár|Fejérvárt]]t, [[1690]]. [[április 13.|április 13-án]] [[Nagykanizsa|Kanizsát]] foglalta vissza a törököktől. Ezt követően őt nevezték ki a vár új parancsnokává, és leltárt készített az ott talált hadi felszerelésekről. Mivel azt a parancsot kapta a Haditanácstól, hogy a magyar helyőrséget szerelje le Kanizsáról, és helyükbe német zsoldosokat vezényeljen, Batthyány lemondott a várkapitányi tisztségről (megbízható emberét, Berger Kristóf ezredest nevezte ki az udvar).<ref>Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)V. Molnár László: Kanizsa vára a török félhold uralma alatt (1600-1690). 90. o.</ref> Lemondása után, származása révén, Batthyány Ádám [[Vas vármegye]] [[örökös főispán]]ja (1691) lett, később, [[Horvát bánok listája|horvát bán]] (1693–1700), [[országbíró]] (1700–1703), valamint dalmát bán is.
 
==Házassága és gyermekei==