„Keresztes háborúk” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Csomorkány (vitalap | szerkesztései)
Kifejezett jelentősége van annak, hogy a szeldzsuk-török Birodalom hanyatlása kapcsán nehezedett meg annyira a szentföldi zarándoklat, hogy Európa rávehető volt a "fegyveres zarándoklatra". Korábban 450 évig a keresztények tűrték a békésebb muszlim fennhatóságot.
Visszavontam az utolsó  változtatást (Csomorkány), visszaállítva Ogodej szerkesztésére: akkor a szeldzsukokat írjuk le a szövegtörzsbe. Átlag olvasó nem tudja kik voltak a szeldzsuk törökök, a bevezetőben az a fontos, hogy muszlim(!) fennhatóság alatt állt a szentföld.
Címke: Kézi visszaállítás
2. sor:
{{részben nincs forrás}}
 
A '''keresztes háborúk''' a [[római katolikus egyház]] és a [[pápa (egyházfő)|pápa]] által szentesített, [[középkor]]i, nagyarányú hadjáratok voltak a [[11. század]]tól kezdődően. Fő céljuk kezdetben a [[Szentföld]] megszerzésevisszaszerzése volt a [[Szeldzsuk-dinasztiaiszlám|szeldzsuk-törökmuszlim]] fennhatóság alól, később több hadjárat azonban [[európa]]i vagy [[afrika]]i területek ellen irányult, az [[Eretnekség|eretnekek]] vagy [[Pogányság|pogányok]] ellen, vagy éppen az egymással rivalizáló katolikus hatalmak között. Nemzeti jellegű vagy részleges keresztes hadjáratokat is szerveztek, ilyen volt pl. a spanyol [[reconquista]] vagy az [[Eretnekség|eretnekeknek]] megbélyegzett mozgalmak elleni hadjáratok, pl. az [[Katharok|albigensek]] elleni keresztes háború vagy Magyarország déli határainál a [[bogumilok]] elleni küzdelem. Keresztes seregeket még a késő középkorban is szerveztek, például a [[Magyarország]]ot megtámadó [[Oszmán Birodalom|törökök]] ellen [[1456]]-ban (→ [[nándorfehérvári diadal]]).
 
A vallási célok mögött a keresztény uralkodókat a hódítás, a zsákmányszerzés vágya is hajtotta, csakúgy mint általában a háborúk esetében. Az itáliai városállamok céljai között ott volt a földközi-tengeri kereskedelem megszabadítása az iszlám konkurenciától. Az egyszerű emberek, jobbágyok azért is választották a hadviselést, mert ezen az úton reménykedtek megszabadulni feudális terheiktől, kiemelkedni a jobbágyi kötöttségekből. A legérdekeltebb a pápaság volt ebben a harcban, mivel szerette volna tovább gyarapítani eszmei, politikai, gazdasági befolyását az ismert világban.{{refhely|Akadkislex|944. o.}}