„Banja Luka” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
28. sor:
}}
'''Banja Luka''' ([[magyar nyelv|magyarul]] ''Orbászvár'', vagy ''Lukácsbánya'' [[szerb nyelv|szerbül]] [[cirill írás]]sal ''Бања Лука'') [[Bosznia-Hercegovina]] második legnagyobb városa és a [[boszniai Szerb Köztársaság]] [[de facto]] fővárosa. [[Római katolikus]] és [[szerb ortodox egyház|ortodox]] püspökség székhelye, valamint helyet ad a [[Banja Luka-i Egyetem]]nek is.
== Földrajz ==
46. sor:
Banja Luka elődjét még a [[Római Birodalom|rómaiak]] alapították Ad Ladios néven időszámításunk után néhány száz évvel. Ad Laidos egy kis kolónia volt [[Illyricum]] provinciában. A település magába foglalta a ma is álló Kastel (akkoriban Castra) nevű erődöt. A rómaiak bukása után a 7. században telepedtek le a [[szláv népek|szlávok]] a város területén. A város nevének első említése 1494-ből való [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] magyar királytól.
[[Fájl:Ferhat-pacha Sokolović.jpg|bélyegkép|balra|
A boszniai török uralom alatt Banja Luka volt a bosnyák [[pasa]] székhelye. A legkiemelkedőbb pasa Ferhat-paša Sokolović volt aki 1566–1574-ben töltötte be ezt a tisztséget. A pasa nem török származású volt, hanem szláv, aki áttért az [[iszlám]] hitre. Neki köszönhetően virágzott fel az akkor még álmos kis település. Rengeteg kisiparos és más bolt nyitott meg, városszerte fürdők és [[mecset]]ek épültek. A legjelentősebbek a Ferhadija és az Arnaudija mecsetek voltak. A gazdasági fejlesztések következtében Banja Luka a boszniai térség központja lett. 1688-ban a város leégett az osztrák támadások következtében, de gyorsan újjáépítették. Idővel végül a város osztrák kézre került. Az osztrákok nekikezdtek a város és környéke iparosításához, melynek köszönhetően, textilgyárak és téglagyárak épültek. A városban megindult a modernizáció és a nyugatosodás az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] uralma alatt. Az [[első világháború]] után a város a [[Jugoszlávia|Szerb–Horvát–Szlovén Királyság]]hoz került, és Vrbas bánság székhelye lett.
| |||