„Korongállatka” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Morfológia: helyesírás (négyféle egybeírandó, dorzális után itt nem kell kötőjel)
a Lőrinczi–Torma
19. sor:
A '''korongállatka''' ''(Trichoplax adhaerens)'' az [[állatok]] egy [[törzs (rendszertan)|törzsét]] alkotó '''korongállatkák''' egyetlen ismert [[faj]]a. A régebbi [[rendszertan (biológia)|rendszertanok]] a [[szivacsok]]kal ''(Porifera)'' együtt az [[álszövetes állatok]] ''(Parazoa)'' alországába sorolták, mára azonban világossá vált, hogy a csoport [[parafiletikus]], ezért nem kezelendő [[taxon]]ként.
 
== Származásuk, elterjedésük ==
== Morfológia ==
A hagyományos rendszertanok másodlagosan leegyszerűsödött szervezeteknek tekintették (a törzs monospecifikus jellege miatt nagy bizonytalansággal). E szemléletből következően testvércsoportjuknak a [[csalánozók]]at ''(Cnidaria)'' tekintették. A 2000-es években végzett genetikai vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a korongállatka ősei jóval korábban, a [[bordásmedúzák]] ''(Ctenophora)'' után másodikként különülhettek el az állatvilág törzsfáján. E koncepció értelmében
Szabálytalan korong alakú, lapos testének átmérője nagyjából fél milliméter széles, vastagsága 25 mikrométer körüli. Színtelenségük és rendkívüli vékonyságuk miatt átlátszóak, ezért szabad szemmel általában nem észrevehetők.
testvércsoportjuk a [[ParaHoxozoa]] klád (ugyancsak némi bizonytalansággal.
 
== Megjelenésük, felépítésük ==
A korongállatkák teste aszimmetrikus, teljesen szabálytalan alakú. Néhány ezer [[sejt]]ből épülnek, amelyek funkció és felépítés szerint négyfélék lehetnek: Dorzális, illetve ventrális [[csilló]]s [[epithelium|epitheliális]] sejtek (hámsejtek), ventrális mirigysejtek, és központi [[szincitium|szincitiális]] sejtek.
Szabálytalan korong alakú, lapos testének átmérője nagyjából fél milliméter széles, vastagsága 25 mikrométer körüli. Színtelenségük és rendkívüli vékonyságuk miatt átlátszóak, ezért szabad szemmel általában nem észrevehetőkvesszük észre őket.
 
A korongállatkák teste aszimmetrikusAszimmetrikus, teljesen szabálytalan alakú. Néhánytestük mindössze néhány ezer [[sejt]]ből épülnek,áll. amelyekSejtjeik funkció és felépítés szerint négyfélék lehetnek: Dorzálisdorzális, illetve ventrális [[csilló]]s [[epithelium|epitheliális]] sejtek (hámsejtek), ventrális mirigysejtek, és központi [[szincitium|szincitiális]] sejtek.
Alakjuk megváltoztatásával [[amőboid mozgás]]ra képesek, ebben csillós sejtjeik is segítségül vannak.
 
AlakjukAlakjukat megváltoztatásávalváltoztatva, [[amőboid mozgás]]rasal képesekhaladnak, és ebben csillós sejtjeik is segítségülsegítik vannakőket.
 
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Fordítás ==
 
* {{fordítás|en|Trichoplax|oldid=}}
 
== Források ==
 
* '''Lőrinczi–Torma''': [http://eta.bibl.u-szeged.hu/2089/7/EFOP343_AP2OKTIG2_jegyzet_L%C5%91rinczi%26Torma_zool%C3%B3gia_jegyzet_20190627_rev.pdf Lőrinczi Gábor, Torma Attila, 2019: Bevezetés a zoológiába. Egyetemi jegyzet. Szeged, 2019. p. 10., 29.]
 
 
 
{{Taxonbar}}
{{Portál|Biológia}}
 
[[Kategória:ÁllatokGerinctelenek]]
[[Kategória:Állattörzsek]]
[[Kategória:Állatosztályok]]
[[Kategória:Állatrendek]]
[[Kategória:Állatcsaládok]]
[[Kategória:Állatnemek]]
[[Kategória:Állatfajok]]