„Fischer József (építész, 1901–1995)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés |
||
24. sor:
1901-ben született Budapesten Fischer János Károly és Kugler Ilona Zsófia gyermekeként.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTZ9-KMR?i=426 |title=Fischer János és Kugler Ilona házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 569/1896. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-05}}</ref> Apja nyomdász volt. [[Krausz Ármin]] építészeti irodájába szerződött kőművesinasnak, majd építőipari felsőiskolában tanult. Részt vett az [[őszirózsás forradalom]]ban, a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] alatt pedig a [[Vörös Hadsereg (magyar)|Vörös Hadseregben]] harcolt. A kommün bukása után az Iparművészeti Főiskolát látogatta. Előbb vázafestő ([[Ligeti Miklós]]nál), de másfél év után egy magánépítésznél helyezkedett el előbb építésvezetőként, majd tervezőként. 1922. december 3-án kötött házasságot [[Pécsi Eszter]]rel, Magyarország első diplomás mérnöknőjével.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DR4S-BF3?i=79 |title=Fischer József és Pécsi Eszter házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 904/1922. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-05}}</ref> Két fiuk született, György és János, akik mindketten építészdiplomát szereztek. [[1926]]-ban építőmesteri képesítést kapott és megbízást a [[Császár fürdő]] felépítésére. 1931-ben feleségével közös építészvállalkozásba kezdett.
Építészeti munkássága – klasszikusnak számító műegyetemi tanulmányok nélkül – az [[1920-as évek]] közepén kezdődött. Ekkorra már közeli kapcsolatba került korának modern művészeti irányzataival, így a [[kubizmus]]sal és a reá nagy hatást gyakorló [[Kassák Lajos]] művészetével. Ismeretségi körében is először képzőművészek vannak és csak [[1927]]-ben kerül személyes kapcsolatba a hazai újszerű építészet fontosabb képviselőivel (többek között
Épületein elsősorban [[Walter Gropius]]nak, a [[Bauhaus]]nak, illetve a CIAM-mal kapcsolatban álló építészek (Gropius mellett Ernst May, [[Le Corbusier]]) hatása érezhető. A CIAM magyar csoportjának első hazai szereplése [[1932]]-ben volt a [[Tamás Galéria|Tamás Galériában]] (ugyanebben az évben az őszi lakberendezési vásáron, majd [[1935]]-ben a [[Budapesti Nemzetközi Vásár]]on szerepeltek). Építészeti tevékenységük rendszeres fóruma volt 1932 és 1938 között a ''[[Tér és Forma]]'' c. folyóirat évi egy-egy száma, melynek egyben szerkesztője is volt.
|