„Virágállatok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
a bev. jav.
21. sor:
| wikicommonscat = Anthozoa
}}
A '''virágállatok''' vagy '''korallok''' ''(Anthozoa)'' [[osztály (rendszertan)|osztálya]] a [[csalánozók]] ''(Cnidaria)'' [[törzs (rendszertan)|törzsébetörzsének]] tartozóegyik tengeri[[osztály élőlények(rendszertan)|osztálya]] két altörzsealosztállyal, közel 7000 leírt fajjal.

Közéjük tartoznak a trópusi [[óceán]]ok [[korallzátony|zátonyalkotó]] organizmusai, amelyek [[kalcium-karbonát]]ot kiválasztva hoznak létre szilárd vázat.
 
A ''virágállat'' név arra utal, hogy ezek a helytülő ''(szesszilis)'' állatok gyakran élénk színűek, és a szájnyílásukat körülvevő tapogatókoszorú virágszirmokra emlékeztet. Fő jellegzetességük, hogy nincs medúza alakjuk, ezért az ivaros szaporodás funkcióját is a polip alak vette át (Urania).
 
== Származásuk, elterjedésük ==
 
Megtalálhatók minden [[trópusok|trópus]]i, [[szubtrópusok|szubtrópus]]i és a [[mérsékelt öv]]i tengerben, de gyakoriságuk a térítőktől a sarkkörök felé csökken. [[Korallzátony]]ok főleg a kontinensek melegebb, keleti oldalán (az óceánok nyugati medencéiben) fordulnak elő, mert a nyugati részeken a hideg áramlatok uralkodnak. A leghíresebb közülük az [[Ausztrália (ország)|ausztráliai]] [[Queensland]]től északkeletre található [[Nagy-korallzátony]]. Ismertek még [[Florida]] és a [[Bahama-szigetek]] zátonyai. Klasszikus előfordulási területük a [[Csendes-óceán]] nyugati medencéje az [[Indiai-óceán]]ig, de azért Európa déli partvidékén is szép számmal élnek. Pusztán az [[Adriai-tenger|Adriából]] több mint 80 fajuk ismert.