„Keleti-kőfejtő 3. sz. barlang” változatai közötti eltérés

Az 1976-ban befejezett ''Magyarország barlangleltára'' című kéziratban szereplő, a Mátyás-hegy DK-i kőfejtőjében lévő barlangok közül lehet, hogy ez a barlang van röviden leírva ''Mátyáshegyi 5. sziklaüreg'' néven. A ''Mátyáshegyi 5. sziklaüreg''nek Budapest III. kerületében, a DK-i kőfejtő É-i falában, a [[Keleti-kőfejtő 4. sz. barlang|''Mátyáshegyi 4. sziklaüreg''től]] Ny-ra van a bejárata. A barlang kb. 2 m hosszú. A kézirat barlangra vonatkozó része 1 kézirat alapján lett írva, de az említett kézirat már nem létezik. A Vass Imre Barlangkutató Csoport 1978. évi jelentésében az van írva, hogy a csoport több éve folytat kutató és térképező munkát a Mátyás-hegyen lévő keleti kőfejtőben. 1978-ban néhány fülkét megbontottak a kőfejtőben a fiatal csoporttagok, amelynek eredményeként 2–3 m-rel meghosszabbítottak néhány fülkét, de nem értek el jelentős eredményt. Az 1982-ben napvilágot látott ''Budai-hegység útikalauz'' szerint a Mátyás-hegy K-i oldalának kőbányájában néhány kicsi és hévizes eredetű üreg van.

 

 

1983. február 6-án Kraus Sándor a kis kőfejtő felső pereménél, ott, ahol a hegyoldal véget ér két üreget sejtett a szálkőzetben. 1983-ban az Acheron Barlangkutató Szakosztály elkezdte kutatni és dokumentálni a kőfejtő üregeit. 1983-ban Varga Eszter mérte fel és a felmérés alapján 1:100 méretarányban készült egy alaprajzi barlangtérkép. 1983-ban Kárpátné Fehér Katalin és Kárpát József szerkesztettek térképet a Mátyás-hegy DK-i kőfejtőjéről, amelyen a barlang elhelyezkedése és alaprajza is látható. A térkép szerint 238 m [[tengerszint feletti magasság]]ban helyezkedik el. Ebben az évben Kárpát József rajzolt egy [[topográfia]]i térképet, amelyen látható a [[Mátyás-hegyi-barlang]] és a DK-i kőfejtő üregeinek elhelyezkedése. A térképen az üregek újra vannak számozva. A barlangban nem végeztek kutatást és bontást, mert nem volt rá idejük. Az 1983. évi szakosztályi jelentés szerint a hegy geológiai viszonyai és a területen ismert barlangok, valamint üregek miatt itt valószínűleg a jelenleginél nagyobb üregrendszer van. A kőbánya üregeinek a feltárásával lehetőség nyílhat a [[Mátyás-hegyi-barlang]]rendszer jobb megismerésére. Az év elején a területen rendszeresen végeztek a szakosztály tagjai terepbejárásokat és kidolgoztak egy kutatási tervet. Az általuk ismert és a megtalálható szakirodalom alapján nem tudták az üregek neveit és a számait beazonosítani. Az 1983. évi [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|''MKBT Beszámoló''ban]] megjelent alaprajzi barlangtérképe és a topográfiai térkép.

Az 1984. évi szakosztályi jelentésben az olvasható, hogy sok hévizes üregrendszer ismert a Mátyás-hegy DK-i, már nem művelt kőfejtőjében. [[Eocén]] [[Mészkő (kőzet)|mészkőben]] és [[Mohaállatok|bryozoás]] [[Márga|márgában]] alakultak ki. 220–245 m [[tengerszint feletti magasság]]ban vannak a kőfejtéskor feltárt barlangmaradványok. A terület szomszédos barlangrendszereihez hasonlóan a tektonikus előkészítés és a mélyből feltörő hévizek keveredési korróziója miatt jöttek létre. A 20 m hosszú Keleti-kőfejtő 3. sz. barlangnak a kőfejtő homlokfalán, a bányatalp felett 15 m magasan van a bejárata. Réteglapmenti elválással alakult ki a tág előcsarnokából Ny-ra induló járat lapos, kovás törmelékkel borított folyosója. Egy szabályos gömbalakú, látványos oldási formákkal tagolt terembe vezet az É-ra tartó ág meredeken emelkedő, csőszerű kürtője. Új járatok feltárását a Ny-i ág É-i részén lehetne megpróbálni. A [[Keleti-kőfejtő 4. sz. barlang]] a Keleti-kőfejtő 3. sz. barlang alatt 4 m-re nyílik. A jelentésben látható a kőfejtő homlokfaláról két fénykép, amelyeken be van jelölve a barlang bejárata. Az 1984. évi [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|''MKBT Beszámoló''ban]] publikálva lett a barlang leírása, alaprajzi barlangtérképe és az 1983-as topográfiai térkép.

 

 

Az 1984-ben kiadott ''Magyarország barlangjai'' című könyv országos barlanglistájában lehet, hogy ez a barlang szerepel ''Mátyás-hegyi 5. sz. sziklaüreg'' néven. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen az említett barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1991. évi szakosztályi jelentésben az van írva, hogy 1991-ben a Keleti-kőfejtő 3. sz. barlangban dolgoztak, de eredmény nélkül. A kőbánya legtöbb barlangjának kutatását akkor lehet folytatni, ha azok biztonságossá vannak téve ácsolással és betonozással. A kis barlangok állapota tovább romlik, mert nem áll módjukban lezárni a barlangokat. A rongálás leginkább a képződményeken látszik. A kőbánya nagyon ígéretes terület, leginkább a [[Mátyás-hegyi-barlang]] felé található feltáratlan területek irányába érdemes kutatni. 1992-ben a szakosztály egy kis bontómunkát végzett benne. Az 1993. évi jelentés szerint 20 m hosszú és a jelentésbe bekerrült egy helyszínrajz a kőfejtő barlangjainak elhelyezkedésével, amelyen jelölve van a barlang helye.