„Wikipédia:Nevezetesség” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎A nevezetesség ellenőrizhető bizonyítékot kíván: véleményem szerint ide is vessző kell a tulajdonságok felsorolása miatt
→‎Általános nevezetességi útmutató: Arab számmal írt számnevek és az azt követő jelző közt nem kötőjel van.
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
15. sor:
Egy téma vélhetően akkor elég nevezetes és alkalmas arra, hogy önálló szócikk szülessen róla, hogyha megbízható [[másodlagos forrás]]ok, melyek a tárgytól függetlenek, jelentős mértékben (nem triviális említések szintjén) feldolgozták azt.
 
* ''„jelentős mértékben feldolgozták”:'' Azt jelenti, hogy a források részletekbe menően foglalkoznak a szócikk tárgyával, és nincs szükség saját kutatásra a bővítéséhez. A jelentős mértékű feldolgozás több, mint egy-két triviális említés, de nem szükséges, hogy a szócikk tárgya a forrásként használt anyag fő témája legyen.<ref>Például: Sobel 360- oldalas könyve és Black 528- oldalas könyve az [[IBM]]-ről egyértelmű, hogy nem triviális említések. Ellenben a Martin Walker által írt [[Bill Clinton]] életrajzban ({{cite news|title=Tough love child of Kennedy|author=Martin Walker|date=19920106|work=[[The Guardian]]|url=http://www.guardian.co.uk/usa/story/0,,1240962,00.html}}) a Three Blind Mice nevű zenekar egymondatos említése egyértelműen triviális.</ref>
* ''„megbízható”:'' Azt jelenti, hogy a forrásoknak egységesnek kell lenniük, hogy a nevezetesség [[Wikipédia:Ellenőrizhetőség|ellenőrizhető]] legyen a [[Wikipédia:Megbízható források|megbízható források]] ismérveit összefoglaló útmutató alapján. Forrás lehet minden publikáció, bármilyen formában vagy médiában jelent meg. A nevezetesség egyik tesztje a szócikk tárgyát feldolgozó másodlagos források megléte.<ref>Az önreklám, az önéletrajz és a termékleírás nem lehet enciklopédiacikk alapja. A felhasználható publikációk „valaki más” által készített független anyagok kell legyenek a témáról. A nevezetesség barométere tehát, hogy a témától (vagy a gyártótól, az alkotótól, a szerzőtől, a feltalálótól vagy a forgalmazótól) „független” emberek vajon elég nevezetesnek tartották-e a témát ahhoz, hogy önszántukból nem triviális műveket írjanak és publikáljanak róla. Máskülönben, olyan nevezetesnek kiálthatná ki mindenki a saját témáját, amilyennek csak akarja, egyszerűen a téma Wikipédián kívüli terjesztésével, ami persze meghiúsítaná a koncepciót. A [[Wikipédia:Semleges nézőpont|semleges szócikkek]] garantálása érdekében a forrásoknak is semleges hangvételűnek kellene lennie – az önreklám nem semleges (nyilvánvalóan), a saját kiadású forrásanyagok pedig gyakran elfogultak, még ha nem is szándékosan: lásd a [[Wikipédia:Önéletrajz]] és a [[Wikipédia:Miről ne írj szócikket?]] lapokat az ilyen források semlegességéről folytatott vitákhoz. Még a nem-promóciós célú saját kiadású forrásanyagok sem lehetnek a nevezetesség bizonyítékai, mivel ezek nem mutatják meg hitelesen, hogy a szócikk tárgya a nagyvilágtól mekkora figyelmet kapott.</ref>
* ''„források”:''<ref>Többek között napilapok, könyvek és elektronikus könyvek, magazinok, televíziós és rádiós dokumentumműsorok, kormányhivatalok jelentései és tudományos folyóiratok. Több forrás hiányában az egyetlen forrás ellenőrizhetően semleges nézőpontot kell tükrözzön, hiteles kell legyen és megfelelő részletességgel kell feldolgoznia a témát, hogy átfogó szócikk születhessen.</ref> A nevezetesség igazolásához [[Wikipédia:A Wikipédia nem az első közlés helye|másodlagos források]] szükségesek, mivel ezek szolgáltatják a legobjektívebb bizonyítékát a nevezetességnek. A szükséges megbízható források száma és jellege annak függvényében változik, hogy adott források milyen mélységben és minőségben dolgozták fel a témát. Általában minél több forrás felhasználása ajánlott.<ref>A több forrás hiánya azt sugallja, hogy a témát talán hasznosabb lenne összevonni egy szélesebb témakört felölelő szócikkel. Egyetlen csatorna vagy hírügynökség közlésének puszta ismétlései nem képeznek többszörös forrásanyagot. Ugyanabban a földrajzi régióban számos folyóirat egyidejűleg közölt cikkei egy adott eseményről nem képeznek többszörös forrásanyagot, különösen akkor nem, amikor a szerzők ugyanazokra a forrásokra támaszkodva pusztán újrafogalmazzák ugyanazt az információt. Kimondottan nem számít többszörös forrásanyagnak, ha ugyanabban a földrajzi régióban számos folyóirat publikálja ugyanannak a hírügynökségnek a közlését.</ref>