Tudnivalók

A Wikipédián a téma nevezetessége határozza meg, vajon az adott téma saját szócikket érdemel-e vagy sem. A szócikkek témáinak nevezetesnek, vagy „említésre méltónak” kell lenniük, hogy itt szerepeljenek. A nevezetesség megállapítása nem szükségképpen függ olyan dolgoktól, mint a hírnév, a fontosság, avagy a népszerűség, habár mindezek tovább erősíthetik egy téma elfogadását, ha megfelel az alábbi útmutatóban leírtaknak.

Egy téma vélhetően elég nevezetes ahhoz, hogy szócikk szülessen belőle, ha megfelel az alábbi általános nevezetességi kritériumoknak. Egy téma szintén nevezetesnek tekinthető, ha megfelel valamelyik specifikus nevezetességi útmutatóban leírtaknak: könyvek, szervezetek és társaságok, pornószínészek, weblapok, zene, fikció, sportolók.

A nevezetességi útmutatók csak azt írják le, hogy mitől alkalmas egy téma önálló szócikk létrehozásához, és nem korlátozzák közvetlenül a szócikkek tartalmát. További Wikipédia-irányelvekről lásd: Semleges nézőpont, Ellenőrizhetőség, A Wikipédia nem az első közlés helye, Mi nem való a Wikipédiába?, Élő személyek életrajza.

Általános nevezetességi útmutató szerkesztés

Egy téma vélhetően akkor elég nevezetes és alkalmas arra, hogy önálló szócikk szülessen róla, hogyha megbízható másodlagos források, melyek a tárgytól függetlenek, jelentős mértékben (nem triviális említések szintjén) feldolgozták azt.

  • „jelentős mértékben feldolgozták”: Azt jelenti, hogy a források részletekbe menően foglalkoznak a szócikk tárgyával, és nincs szükség saját kutatásra a bővítéséhez. A jelentős mértékű feldolgozás több, mint egy-két triviális említés, de nem szükséges, hogy a szócikk tárgya a forrásként használt anyag fő témája legyen.[1]
  • „megbízható”: Azt jelenti, hogy a forrásoknak egységesnek kell lenniük, hogy a nevezetesség ellenőrizhető legyen a megbízható források ismérveit összefoglaló útmutató alapján. Forrás lehet minden publikáció, bármilyen formában vagy médiában jelent meg. A nevezetesség egyik tesztje a szócikk tárgyát feldolgozó másodlagos források megléte.[2]
  • „források”:[3] A nevezetesség igazolásához másodlagos források szükségesek, mivel ezek szolgáltatják a legobjektívebb bizonyítékát a nevezetességnek. A szükséges megbízható források száma és jellege annak függvényében változik, hogy adott források milyen mélységben és minőségben dolgozták fel a témát. Általában minél több forrás felhasználása ajánlott.[4]
  • „független a tárgytól”: Kizárja az olyan műveket, melyek közvetlen kapcsolatban állnak a szócikk tárgyával, mint (többek között) az önreklámozás, hirdetés, saját kiadású mű, önéletrajzok, sajtóközlemények stb.[5]
  • „vélhetően”: Azt jelenti, hogy garancia nincs rá, de feltételezhetjük, hogy ha megbízható források érdemben foglalkoznak a témával, akkor az alkalmas rá, hogy szócikk szülessen belőle. Ezzel együtt a szerkesztők juthatnak arra a megállapításra, hogy habár egy téma teljesíti a feltételt, mégsem alkalmas önálló szócikkre. Például, mert megsérti a Wikipédia:Mi nem való a Wikipédiába? irányelveit.[6]

Tehát egy téma, amelynél közmegegyezés szerint teljesül a fenti kritérium, az általában említésre méltó és ezzel kielégíti annak az egyik feltételét, hogy önálló szócikke legyen az enciklopédiában. Azok az ellenőrizhető tények és tartalmak, amelyeket nem támaszt alá több független forrás, még hasznosak lehetnek egy másik szócikkhez.

A nevezetesség ellenőrizhető bizonyítékot kíván szerkesztés

A nevezetességi útmutatók közös pontja, hogy ellenőrizhető, objektív bizonyítékot követelnek a nevezetesség alátámasztására. Ilyen objektív bizonyíték egy téma jelentős mértékű feldolgozottsága megbízható források által. Alternatív kívánalmak a témaspecifikus útmutatókban találhatók.

A nevezetesség nem átmeneti szerkesztés

A nevezetesség nem átmeneti: megbízható források kell hogy elégséges mértékben feldolgozzanak egy témát ahhoz, hogy megfeleljen a nevezetességi irányelvnek, de nem szükséges, hogy hírforrások aktuálisan foglalkozzanak a témával. Mellesleg a Wikipédia nem hírportál: sokkal többet vár el a nevezetesség megfelelő mértékű bizonyítására egy egyszeri eseményről vagy témáról szóló rövid híradásnál – különösen olyan személyek esetén, akik egyetlen esemény kapcsán lettek ismertek. Például a napi híradások alapjául szolgáló sajtóközlemények, sporteredmények és a bulvársajtó nem szolgáltatnak elégséges alapot ahhoz, hogy egy témáról önálló szócikk szülessen.

A nevezetesség nem megjósolható: habár előfordulhat, hogy egy téma nem felel meg a nevezetesség irányelvének egy adott időpontban, de az idő múlásával ez megváltozhat. Szócikkek nem születhetnek olyan spekulációk alapján, hogy egy témát majd a jövőben fognak megfelelően feldolgozni (a Wikipédia nem jövőbe látó kristálygömb).

A nevezetességi útmutatók nem korlátozzák a szócikk tartalmát szerkesztés

A nevezetességi útmutatók azt határozzák meg, hogy egy téma elég nevezetes-e ahhoz, hogy önálló szócikke legyen a Wikipédián, a szócikk tartalmával kapcsolatban azonban nem nyújtanak útmutatást. Ehelyett a különböző tartalmi irányelvek szabályozzák a szócikkek tartalmát, az egyes témák szócikkeken belüli feldolgozottságának mértékét, a téma súlyának megfelelően.

A nevezetesség hiánya nem szükségképpen jelenti azt, hogy a megbízható forrásokból származó információkat el kell távolítani a Wikipédiáról. Fontold meg, hogy a megbízható információkat beépíted egy másik, a témához kapcsolódó, megfelelőbb szócikkbe!

Szócikkek, melyek nem felelnek meg a nevezetességi irányelveknek szerkesztés

Habár a szócikkeknek maguknak kellene dokumentálniuk témáik nevezetességét – és azok a szócikkek, amelyek nem felel meg ennek a kritériumnak, általában törlésre kerülnek –, fontos figyelembe venni nemcsak azt, hogy a szócikkben alá van-e támasztva a nevezetesség, hanem hogy milyen mértékben. Ne felejtsd el, hogy a Wikipédia-szócikkek soha sincsenek teljesen befejezve, egy téma pedig akkor nevezetes, ha léteznek ezt bizonyító források, még ha éppen jelenleg nincsenek is feltüntetve a szócikkben. Pusztán csak kijelenteni, hogy léteznek ilyen források, ritkán meggyőző, különösen, ha az idő múlásával az adott bizonyíték nem kerül felszínre. Ha egy témához valószínűleg találhatók független források, melyek jelentős mértékben feldolgozták, akkor a nevezetesség hiányára való hivatkozással helytelen a szócikk törlése, hacsak nem történt kellő erőfeszítés a források összegyűjtésére. A kétes nevezetességű szócikkek esetén a törlés legyen az utolsó lépés.

Ha egy szócikk nem tud megfelelő forrásokra hivatkozni, hogy bizonyítsa a téma nevezetességét, akkor keress hozzá forrásokat te magad, vagy:

  • Kérj tanácsot a szócikk szerzőjétől vagy a téma egyik szakértőjétől, hogy hol keress forrásokat!
  • Tedd ki a {{nevezetesség}}(?) sablont a szócikkre, hogy figyelmeztesd a többi szerkesztőt!
  • Ha a szócikk egy speciális területet dolgoz fel, akkor jelezd a megfelelő WikiMűhely vitalapján, hogy felhívd a témában járatos szerkesztők figyelmét a szócikkre, hátha ők hozzáférnek olyan megbízható forrásokhoz, melyek nem elérhetőek az interneten!

Ha gondos keresés után sem találhatók megfelelő források, akkor fontold meg, hogy a szócikk tartalmát bedolgozod egy másik, a témát nagyobb léptékben tárgyaló szócikkbe![7] Ellenkező esetben törölni kell:[8]

  • Ha a szócikk megfelel az azonnali törlés feltételének, ki kell tenni az {{azonnali}}(?) sablont a lapra!
  • Használd a {{szubcsonk}}(?) sablont azoknál a szócikkeknél, melyek nem felelnek meg az azonnali törlés feltételének, de jó eséllyel törlésre kerülnének. Ez lehetővé teszi, hogy 5 nap után a szócikket töröljék az adminisztrátorok, ha senki nem javítja fel. A további részletekért lásd a törlési irányelveket!
  • Az olyan esetekben, amikor nem vagy biztos a törlésben, vagy esetleg mások tiltakoznának ellene, akkor tegyél javaslatot a törlésre, hogy érdemben megvitatásra kerülhessen a téma, és egy héten belül eldőljön a kérdés!

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

  1. Például: Sobel 360 oldalas könyve és Black 528 oldalas könyve az IBM-ről egyértelmű, hogy nem triviális említések. Ellenben a Martin Walker által írt Bill Clinton életrajzban (Martin Walker. „Tough love child of Kennedy”, The Guardian, 1992. január 6. ) a Three Blind Mice nevű zenekar egymondatos említése egyértelműen triviális.
  2. Az önreklám, az önéletrajz és a termékleírás nem lehet enciklopédiacikk alapja. A felhasználható publikációk „valaki más” által készített független anyagok kell legyenek a témáról. A nevezetesség barométere tehát, hogy a témától (vagy a gyártótól, az alkotótól, a szerzőtől, a feltalálótól vagy a forgalmazótól) „független” emberek vajon elég nevezetesnek tartották-e a témát ahhoz, hogy önszántukból nem triviális műveket írjanak és publikáljanak róla. Máskülönben, olyan nevezetesnek kiálthatná ki mindenki a saját témáját, amilyennek csak akarja, egyszerűen a téma Wikipédián kívüli terjesztésével, ami persze meghiúsítaná a koncepciót. A semleges szócikkek garantálása érdekében a forrásoknak is semleges hangvételűnek kellene lennie – az önreklám nem semleges (nyilvánvalóan), a saját kiadású forrásanyagok pedig gyakran elfogultak, még ha nem is szándékosan: lásd a Wikipédia:Önéletrajz és a Wikipédia:Miről ne írj szócikket? lapokat az ilyen források semlegességéről folytatott vitákhoz. Még a nem-promóciós célú saját kiadású forrásanyagok sem lehetnek a nevezetesség bizonyítékai, mivel ezek nem mutatják meg hitelesen, hogy a szócikk tárgya a nagyvilágtól mekkora figyelmet kapott.
  3. Többek között napilapok, könyvek és elektronikus könyvek, magazinok, televíziós és rádiós dokumentumműsorok, kormányhivatalok jelentései és tudományos folyóiratok. Több forrás hiányában az egyetlen forrás ellenőrizhetően semleges nézőpontot kell tükrözzön, hiteles kell legyen és megfelelő részletességgel kell feldolgoznia a témát, hogy átfogó szócikk születhessen.
  4. A több forrás hiánya azt sugallja, hogy a témát talán hasznosabb lenne összevonni egy szélesebb témakört felölelő szócikkel. Egyetlen csatorna vagy hírügynökség közlésének puszta ismétlései nem képeznek többszörös forrásanyagot. Ugyanabban a földrajzi régióban számos folyóirat egyidejűleg közölt cikkei egy adott eseményről nem képeznek többszörös forrásanyagot, különösen akkor nem, amikor a szerzők ugyanazokra a forrásokra támaszkodva pusztán újrafogalmazzák ugyanazt az információt. Kimondottan nem számít többszörös forrásanyagnak, ha ugyanabban a földrajzi régióban számos folyóirat publikálja ugyanannak a hírügynökségnek a közlését.
  5. Azok a művek, melyeket a szócikk tárgya vagy az azzal szoros kapcsolatban lévők készítettek, nem valószínű, hogy erős bizonyítékai lennének a nagyvilág érdeklődésének. Lásd még: Wikipédia:Miről ne írj szócikket? lapot az ilyen helyzetek kezelésére.
  6. A megbízható források sem mindig szolgáltatnak feltétlenül bizonyítékot a nevezetességre. Ilyenek például a szótárak és adatbázisok, a hirdetések, sajtóközlemények és jelentéktelen hírek, melyek, ha jobban megvizsgáljuk, igazából nem támasztják alá a nevezetességet, annak ellenére, hogy megbízható források.
  7. Például, egy regény mellékszereplőinek egyes szócikkei összevonhatóak egy „XY regény mellékszereplőinek listája” szócikkbe; egyes iskolák szócikkei összevonhatóak a városok vagy régiók szócikkeivel, ahol ezek az iskolák működnek; egy híres ember rokonai összevonhatóak a híres személy szócikkével; az olyan személyek szócikkei, akik kizárólag egy adott csoport vagy esemény miatt nevezetesek, összevonhatóak a kérdéses csoport vagy esemény szócikkével.
  8. A Wikipédia szerkesztői nem fogadhatnak el olyan törlési javaslatot, amely nem tett kísérletet források felkutatására, melyek bizonyítják a téma nevezetességét.