„Kilenclyukú híd” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „A mai híd egy régi fahíd helyén épült, klasszicista stílusban 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei szerint. Az 1697-ben épült fahíd az ...” |
(Nincs különbség)
|
A lap 2007. november 15., 21:34-kori változata
A mai híd egy régi fahíd helyén épült, klasszicista stílusban 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei szerint.
Az 1697-ben épült fahíd az elhasználódás és a nagy forgalom miatt egy idő után már nem felelt meg a követelményeknek, egyre többet kellett javítani, s így a fenntartása is egyre több pénzbe került. Debrecen városa ezért már 1825-ben elhatározta annak lebontását, s helyette új kőhíd építését. Több tervváltozat megtekintése után Povolny Ferenc javaslatát fogadták el, amelynek kivitelezéséhez 1827-ben kezdtek hozzá, s 1833-ban fejezték be, a régi fahidat pedig ekkor lebontották. A híressé vált Kilenclyukú kőhídnak, a történelmi Magyarország leghosszabb közúti kőhídjának a folyó két partján lévő, ún. ellenfalak közt mért távolsága 92,13 méter, míg teljes hossza 167,3 méter. A pusztai állathajtás könnyebbségére szolgált az a tervezői lelemény, amely a feljárókat szélesedőre tervezte: a felhajtott gulyát, ménest a híd így mintegy kitáruló karként fogadta, megkönnyítve ezzel a jószágot hídra terelni igyekvő pásztorok, csikósok dolgát.
A település legnagyobb és legősibb rendezvénye a minden év augusztusában összehívott a híres hidivásárt, ahol minden hagyományos kézműves mesterség képviselteti magát. Annak idején nem volt itt település, hanem csak a híd a Hortobágy folyón és a partján álló Nagycsárda a kocsiszínnel. Ezért azonosította a kor embere az itt megtartott vásárt az Alföld legnagyobb hídjával és nevezte el ez alapján a hídnál lévő vásárnak, rövidebben hidivásárnak.