„Közép-amerikai indián civilizációk” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vépi (vitalap | szerkesztései) Visszavontam Zsuzsakossuth (vita) szerkesztését (oldid: 24095916) helyesírási hibák javítását ne tessék visszaállítani Címke: Visszavonás |
a kategória igazítás AWB |
||
2. sor:
[[Kép:Mesoamerica english.PNG|bélyegkép|jobbra|260px|Mezoamerika]]
[[Kép:Aztekenreich-und-Mexiko.JPG|bélyegkép|jobbra|260px|A Kolumbusz előtti birodalmak a térképen]]
'''Közép-amerikai indián civilizációk''' - történelmi régió és kulturális terület Észak-Amerikában, mely körülbelül [[Mexikó]] központjától [[Belize]], [[Guatemala]], [[Salvador]], [[Honduras]], [[Nicaragua]] és [[Costa Rica]] északi részére terjed ki. E régión belül a [[Kolumbusz Kristóf|Kolumbusz]] előtti társadalmak már több mint 1000 éven át virágoztak az amerikai spanyol gyarmatosítás előtt.
[[Mezoamerika]] volt a világtörténelem két legnagyobb történelmi átalakulásának helyszíne: az elsődleges városi generáció, és az újvilági kultúrák kialakulása az őslakos, európai, afrikai és ázsiai kultúrák hosszú találkozásai által.
Mezoamerika területét az őshonos kultúrák által kifejlesztett és az újvilági kultúrák közös kulturális vonásainak mozaikja határozza meg.
I. e. 7000-től kezdődően számolhatjuk a mezőgazdasági falvak kialakulását, ez idő körül számolható a kakaó, a kukorica, a bab, a paradicsom, az [[avokádó]], a vanília, a tök és a [[Csilipaprika|chili]], valamint a pulyka és a kutya háziasításának kialakulása. A későbbi időszakban pedig a mezőgazdaság és a kulturális vonások, mint például egy bonyolult mitológiai és vallási hagyomány, egy vigesimális, vagyis húsz alapú számrendszer, egy összetett naptárrendszer, a labdajáték hagyománya és a sajátos építészeti stílus, elterjedtek a területen. Szintén ebben az időszakban kezdődött meg a falvak társadalmi rétegződése, és fejedelemségekké fejlődése.
Nagy ünnepi központokat építettek, amelyeket kereskedelmi útvonalak hálózata kötött össze luxuscikkek cseréjére, mint például az [[obszidián]], a [[jáde]], a kakaó, a [[cinóber]], a Spondylus-kagyló, a [[hematit]] és a kerámia. Bár a mezoamerikai civilizáció ismerte a kereket és az alapvető kohászatot, e technológiák egyike sem vált kulturálisan fontossá.
20. sor:
Mezoamerika egyike azon három régiónak a világon, ahol az írás önállóan fejlődött (a többi az ősi [[sumer]] és kína). Közép-Mexikóban [[Teotihuacan]] városa a klasszikus korszak csúcsán emelkedett; katonai és kereskedelmi birodalmat alakított ki, amelynek politikai befolyása délre, a [[maja civilizáció]] területére és észak felé húzódott. Teotihuacán összeomlása után, i. e. 600 körül Közép-Mexikóban számos fontos politikai központ között, mint például [[Xochicalco (régészeti lelőhely)|Xochicalco]] és [[Cholula]] között verseny alakult ki. Ebben az időben, az epi-klasszikus időszakban a [[Navatl nyelv|nahua]] népek északról dél felé, Mezoamerikába kezdtek költözni, és politikailag és kulturálisan uralkodóvá váltak Közép-Mexikóban, mivel kiszorították az [[Oto-Manguean nyelv]]et beszélőket.
A korai klasszikus utáni időszakban Közép-Mexikót a [[Toltékok|tolték kultúra]], [[Monte Albán|Oaxacát]] a mixtecek uralták. Az alföldi [[Maja civilizáció|maja]] területeknek fontos központjai voltak [[Chichén Itzá
A különös mezoamerikai kulturális hagyomány a [[16. század]]i spanyol hódítással ért véget. A következő évszázadok során a mezoamerikai bennszülött kultúrákat fokozatosan alávetették a spanyol kolóniáknak.
31. sor:
* Az emberiség krónikája. Officina Nova Kiadó 1984. {{ISBN|963-7835-60-1}}
* Mezoamerikai indián nyelvek [https://delphipages.live/hu/vegyes/mesoamerican-indian-languages]
[[Kategória:
| |||