„Kovakő” változatai közötti eltérés

A kovásodás során az anyakőzetekben vagy élőlényekben a kovasav tartalom feldúsulásának eredményeként alakul ki. Ilyen feldúsulás termálforrások felbukkanásának, a kőzetekben vagy talajokban szivárgó forró vizek és kitörő gejzírek környezetében a leggyakoribb. Növényeknél a sejtüregekből a vizet a kovavaskovasav oldat kiszoríthatja, ekkor a folyamatot opalizálódásnak is nevezik. Üledékes kőzetekben, leggyakrabban [[dolomit]]ban és [[mészkő (kőzet)|mészkőben]] [[kovamoszatok]] révén konkréciók (csomósodások) alakulhatnak ki. Ilyen konkréciókat széntelepekben is kimutattak. Az így kialakult képződményeket kovagumónak, a népnyelvben tűzkőnek nevezik.