„Andrei Mocsonyi” változatai közötti eltérés

[[1860]]-ban részt vett a [[Októberi diploma|birodalmi alkotmány]] kidolgozása céljából felállított Birodalmi Szenátusban. Itt [[szeptember 24.|szeptember 24-én]] tartott beszédében a birodalom természetes alkotóelemeiként az egyes népeket jelölte meg. Javasolta a nemzetiségi számarány szerinti képviseletet a községekben, a kerületekben és a koronatartományokban, az egyes nemzetiségek nyelvén történő népoktatást és középfokú oktatást, valamint minden keresztény egyház egyenlőségét. Az ókonzervatív főnemesek lépten-nyomon megvonták tőle a szót. [[MajláthMailáth György ifj.(országbíró, 1786–1861)|Majláth György]] a történeti jogokat a nemzetiség nevében lábbal tipró [[Giuseppe Garibaldi|Garibaldihoz]] hasonlította. Memorandumot intézett a császárhoz a Bánát autonómiájának a fenntartásáért. [[szeptember 18.|Szeptember 18]]–[[szeptember 19.|19]]-én ugyanezen célból [[Temesvár]]on gyűlést is szervezett. Decemberben tizenkét kézjeggyel ellátva még egy utolsó memorandumot terjesztett az uralkodó elé, hogy legalább ne Magyarországhoz, hanem az [[Erdély|Erdélyi Nagyfejedelemséghez]] csatolják a tartományt. Az események hatására [[1861]] első felében alkotmányos célkitűzése ismét megváltozott: a birodalom románjait egyesítő új koronatartomány vált eszményévé. [[1861]] áprilisában [[Lugos]]on [[Eftimie Murgu]] ellenében [[országgyűlés]]i képviselőnek választották, de azonnal le is mondott a mandátumáról.