Wikipédia

„Sejtmembrán” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
kis jav.
9. sor:
 
== A Singer–Nicolson-féle membránmodell ==
A Singer–Nicolson-féle membránmodell szerint a membrán alapja egy [[Folyadék|folyékony]] [[Lipidek|lipid]] kettősrétegkettős réteg, amelyben beágyazva "úsznak" a hidrofób-hidrofil kölcsönhatásokkal rögzített integráns (transzmembrán) [[Fehérje|fehérjék]]. Ezekhez, valamint a külső felszín felé néző lipidmolekulák egy részéhez [[szénhidrát]] komponensek kapcsolódnak, melyeknek összessége a sejtburok. Ez utóbbi biztosítja a membránfelszín fix negatív töltéseit, egyesek közülük antigénként (pl. vércsoport antigének), vagy speciális anyagok (pl. növényi eredetű vörösvérsejt kicsapódást okozó anyagok, phitohemagglutininek) kötőhelyeiként szolgálnak. Az integráns fehérjék belül a belső perifériás [[Fehérje|fehérjékhez]], illetve a [[sejt]]váz elemeihez kötődnek.
A membránok alapszerkezetében vannak egységesen leírható elemek, de ez nem jelenti azt, hogy az alapstruktúra mellett ne lennének nagyon is sajátos feladatú membránrészletek.
A membránok – viszonylag egységes alapszerkezetük ellenére – távolról sem statikus szerkezetek. Ellenkezőleg, még a legegyszerűbb membránokban is – mint pl. a [[Vörösvérsejt|vörösvértestek]] membránja – számos olyan tulajdonság és funkció ötvöződik, amelyek biztosítják az adott sejtféleség optimális működését.
 
=== Az integráns fehérjék ===
Ezek adják a fagyasztva hasított membránképeken a jellegzetes, intramembrán (8,5 nm-es) részecskéket. Az integráns membránfehérjék nevüket onnan kapták, hogy a membrán más elemeitől csak erőteljes, a membránszerkezetet súlyosan károsító kémiai módszerekkel távolíthatók el, míg a perifériás membránfehérjék enyhe behatásokkal is leválaszthatók. A folyékony [[Lipidek|lipid]] kettősrétegkettős réteg – amely a membrán alapja – lényegében a lipidek kettős tulajdonsága miatt jöhet létre, mely szerint a lipidek egyik vége hidrofil, a másik vége hidrofób jellegű. A hidrofób részek zsírsav maradékok, míg a hidrofil részeket (legegyszerűbb esetben foszfolipidek) foszforsav maradékon keresztül kapcsolódó molekularészek alkotják. Ebből következik, hogy a foszfolipidek hidrofil részei a sejten kívüli és belüli vizes fázisokhoz, míg hidrofób részeik (zsírsavláncok) hidrofób-hidrofób kölcsönhatással egymás felé orientálódnak.
 
=== A membránkomponensek mozgékonyak ===
24. sor:
 
=== A sejtmembrán aktív transzportmechanizmusai ===
A sejtmembránban aktív transzportmechanizmusok, ionpumpák működnek (nagy valószínűség szerint a transzmembrán fehérjékhez kötődve), mint a Na–K pumpa és a Ca-pumpa, amelyek az ATP-t energiaforrásul használva, koncentrációgradienssel szemben is át tudják juttatni a membránon ezeket az [[ion]]okat, és képesek fenntartani a koncentrációviszonyokat. A sejteken belül is bonyolult membránrendszerek találhatók, melyek alapja szintén a [[lipidek|lipid]] kettősrétegkettős réteg. A plazmamembránok komponenseinek „összeszerelését” a [[Golgi-készülék]] végzi.
 
=== Nagyobb anyagrészecskék felvétele és leadása ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Sejtmembrán”