„Feszty-körkép” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vépi (vitalap | szerkesztései) Visszavontam 89.134.207.120 (vita) szerkesztését (oldid: 23701460) Címke: Visszavonás |
a →Megvalósítása: egy ide nem illő, forrásolatlan mondatrész törlése |
||
26. sor:
Feszty a körkép témájának tanulmányozásához elutazott [[Munkács]] környékére, a [[Vereckei-hágó]]hoz. A sajtó tudomást szerzett a körkép készüléséről és folyamatosan tájékoztatta az érdeklődőket. Már a határidő is meg volt adva: [[1893]]. [[augusztus 20.]] Az érdeklődés láttán a Fővárosi Tanács átvállalta a költségeket. A Tanács a körkép elhelyezésére szolgáló épület helyéül a Bimbó utca és az Állatkerti út közötti területet jelölte ki. Itt épült fel a Rotunda, melynek helyén ma a [[Szépművészeti Múzeum]] áll. A kiállítási épület vázrendszerrel épült, a falakat vashálóval erősítették. Átmérője 40 m, falmagassága 16 m volt. Egyszerre 236 fő befogadására volt képes.
Augusztusra még csak a színvázlat készült el 1×8-as méretben – a kész mű 15×120 méteres lett. Áprilisban [[Ujváry Ignác]] segítségével megfestette az égboltot. A tájképi részleteket [[Mednyánszky László (festő)|Mednyánszky László]], Ujváry és Spányi festették, az alakok és csoportok pedig [[Vágó Pál (festő)|Vágó Pál]] és [[Papp Henrik]], a táborverési jelenetek pedig [[Pállya Celesztin]] munkái. Több festő is beszállt a munkába, mert Fesztyék nem győzték a festést, köztük Feszty felesége is, ő a sebesülteket és a halottakat festette meg
[[1894]] tavaszán, amikor a kép befejezéséhez értek, Feszty maga végezte el a mű összharmóniájához szükséges utolsó simításokat. A munkálatok befejezése után Feszty hibásnak érezte magát a határidő be nem tartásáért, és a számlák kifizetése után így is 10 ezer forintnyi veszteséget tudhatott magáénak.
|