„Báthory Júlia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Hazatérés Magyarországra: 1 link korr. |
Vépi (vitalap | szerkesztései) javítgatás |
||
10. sor:
A [[Szecessziós stílus|szecessziótól]] kezdve az autonóm üvegművészek zöme más művészi területről „nyergel át” az üveg médiumára ekkor. Még legismertebb kortársai is így tesznek: [[Maurice Marinot]] festőként debütál [[Matisse]] szalonjában, melynek 1932-től Báthory Júlia is tagja lesz, [[René Lalique]] pedig ötvösként kezdi karrierjét. Báthory Júlia ezen fölül – a műalkotás folyamatát teljes egészében kézben tartva – saját maga által tervezett formáiba, maga csiszolja bele egyedi „üvegreliefjeit”.
== Párizs:
Báthory Júlia 1930 végén [[Párizs]]ba költözik, és megérkezése után 2 évvel már a [[Matisse]] alapította [[Salon d’Automne]] kiállítója. 1933-ban alapítja meg a La Girouette Stúdiót, mely ekkor a nagynevű [[Printemps]], [[La Crémmaiere]], [[Cartier]] és [[Christofle]] áruházakkal kereskedik. Személyes jóbarátja, [[André Kertész]], az aki művei tárgyfotóit készíti. Kezdetben vele tart [[Kovács Margit]] is, többször látja vendégül [[Radnóti Miklós]]t és feleségét. Műveit Párizs városa
A francia közönség nagy szeretettel fogadta, és elismerő kritikák sorát kapta. 1937-ben A. Rivir így ír: ''„… örvendünk a tehetségnek, amit Báthory Júliában köszönthetünk, és aki különleges technikák tudója. Óriási pannókat alkot, ahol a csiszolt rajz reliefként jelenik meg: titka mindmáig megfejthetetlen. … az ember csodálkozik, vajon nem platina vagy arany-e mégis. Mint látjuk, amit tesz különleges művészi irányzat, … eredetisége, főleg hogy egy képviselője van, igen ritka.”''
== Technológiai újításai ==
A különleges technikák alatt Báthory Júlia az üveg megmunkálását forradalmasító egyéni technológiai szabadalmait értette. Az [[üvegcsiszolás]]t olyan egyéni módon, szobrászi szemlélettel alkalmazta, hogy a francia kritika nem iparművészként (artiste decorateur), hanem üvegszobrászként (sculpteur en verre) említi. Műveit nem csiszolt üvegekként (graveur), hanem
Báthory Júlia másik szabadalma a [[homokfúvás]] ipari technológiájának a művészi üvegmegmunkálás területébe emelése jelentette. Vele párhuzamosan végzett kísérletek mellett a mai napig az ő általa kikísérletezett módszeren alapszik az üveg plasztikus, réteges
1940-ben kényszerült hazatérni, mikor [[Franciaország]]ban internálás fenyegette az ellenséges államok polgárai. A [[párizsi magyar kolónia]] feloszlott. A harmincas években Báthory Júlia, [[André Kertész]] fotóművésszel egy házat bérelt, és tárgyfotóit is ő készítette. A kolónia tagja volt ekkor a [[Café Cluny]] törzsközönsége: [[Brassaï|Brassai]], [[Rozsda Endre|Rozsda]], [[Csáky József (szobrász)|Csáky József]], [[Gusztáv Miklós]], [[Huszár Imre (szobrász)|Huszár Imre]]. Ezen közösség révén látogatott Párizsba [[Radnóti Miklós]] és [[József Attila]] is. A világszerte szétszéledő kolónia tagjai közül Báthory Júlia a hazatérés mellett döntött, és stúdióját, munkáit, gépeit a háború alatt hazamenekítette.
25. sor:
Magyarországon ekkor még nem volt üvegművészeti képzés, az „üveges” szakma is csak 1922-ben nyert polgárjogot. 1920 után csak 7 üveggyár volt Magyarországon, melyek nagy része ipari üveget gyártott igen silány minőségben. A háború során stúdiója, amit akkor a Budafoki útra menekített egy egykori kerékpárüzletbe, jórészt megsemmisült. Az ostrom alatt és után többször ki is rabolták. Báthory Júlia 1949-re elkészítette a főiskolai és egyetemi szintű iparművészképzés programját, ami ekkor nem valósulhatott meg. 1953 és 1970 között a [[Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium|Képző- és Iparművészeti Gimnázium]]ban kifejlesztett egy olyan műhelyt és oktatási központot, mely Európában is ismert volt. Geoffrey Beard Báthory Júlia művészetpedagógiai munkásságát [[Harvey Litterton]] és [[Dominick Labino]], az amerikai Toledói Egyetem üveg-intézetének alapítói, [[Stigh Lindbergh]], a stockholmi Konstfackskolan professzora, [[Samuel J. Herman]], a londoni Royal College of Art tanára és [[René Rubichek]] neve mellett említi.
[[1959]]-ben házasságot kötött [[Szilágyi János (festő, 1911–1978)|Szilágyi János]] festőművésszel, s onnantól ő nevelte a művész három gyermekét. [[Szilágyi András (festő)|Szilágyi András]] később tanítványa, majd maga is üvegművész lett, később ő gondozta a Művésznő örökségét. Báthory Júlia a hetvenes-nyolcvanas években hallgatott, pontosabban hallgattak róla. Visszavonultsága ellenére terveket készített, munkásságát rendszerezte. Visszatérésének első állomása az 1992-es életmű-kiállítás volt. Ekkor választotta rendes tagjává a [[Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia]], nyerte el a Pro Arte Vitraria kitüntetést, és a [[Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Ékesített Csillagrendje|Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Ékesített Csillagrendjét]]. Élete utolsó éveiben is aktív maradt, terveket, rajzokat készített, elveszett művei újrakivitelezésében működött közre. 2000. május 3-án hunyt el. Az az évben elnyert [[Magyar Örökség díj]]at már nem tudta személyesen átvenni. Halála után néhány hónappal nyitotta meg kapuit a [[Báthory Júlia Üveggyűjtemény]], fia, Szilágyi András és menye, [[Kovács Julianna|Kovács Júlia]] üvegművészek áldozatos munkájának köszönhetően, akik mai napig ápolják örökségét.
== Fontosabb díjak, kiállítások ==
* 1927 a [[münchen]]i Staatschule für Angewandte Kunst kiállítása [[Monza|Monzában]],
* 1929 Országos Iparművészeti Kiállítás, [[Budapest]]
* 1932 a strassbourgi Egyházművészeti Kiállítás ezüstérme, [[Strassbourg]]
* 1933 első önálló kiállítás [[Párizs]]ban, [[Foiré du Paris]] (Huszár Imrével)
* 1937 a párizsi [[
* 1937 a [[párizs]]i Egyházművészeti Kiállítás szakmai érme
* 1938 [[I. Magyar Országos Iparművészeti Társulat]] kiállítása, szakmai ezüstérem
* 1939 a [[New York-i Világkiállítás]] magyar pavilonja,
* 1940 [[Milánó|Milánói Triennálé]], ezüstérem
* 1941 Magyar Egyházművészeti Kiállítás és „Művészet az Iparban” kiállítás
46. sor:
* 1957 [[Kiváló Tanár|Kiváló Tanári cím]]
* 1957 [[Munkácsy Mihály-díj|Munkácsy-díj]]
* 1958 a [[Brüsszeli Világkiállítás]] magyar pavilonja,
* 1969 a Munkaérdemrend ezüst fokozata
* 1977 a Munkaérdemrend arany fokozata
* 1990 [[Pro Arte Vitraria díj
* 1991 a [[Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Ékesített Csillagrendje]]
* 1992 a [[Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia]] rendes tagjává választják
| |||