„Buda visszafoglalása” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A győztesek akciói: Mikulov -> Mikulov (Břeclavi járás), replaced: → [[Mikulov (Břeclavi járás)| [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB |
|||
204. sor:
A várban a győztes fővezér engedélyezte a szabad fosztogatást három napig, olyannyira, hogy a zsoldosok nem törődtek az egyre jobban elharapódzó tűzzel, és Buda összes háza leégett – ahogy erről a fővezér naplójában megemlékezett. Ebből és még egy zsoldos katona naplójából kitűnik, hogy a szövetséges külföldi zsoldos közkatonák nagy részét a kincsek képzelete, rablása vonzotta, és kevésbé az, hogy a török veszedelmet elhárítsák. A nagyvezír elmenekült, de a császáriak csak szeptember 6-án indultak üldözésére, és ez már túl nagy előnynek bizonyult az utoléréséhez. A mindenféle nációból verbuválódott keresztény zsoldosok könyörtelenek voltak a vár zsidó lakosságával szemben, ugyanis a [[a magyarországi zsidók története#Korai újkor|zsidók]] együtt védték Budát a törökökkel.<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1686_szeptember_2_budavar_visszafoglalasa/ Budavár visszafoglalása], rubicon.hu</ref> A budai zsidók lakónegyedét felégették, a zsinagógák tóratekercseit tűzre vetették.<ref>[http://www.budapest.com/budapest_kalauz/kultura/zsido_budapest.hu.html Zsidó Budapest], budapest.com</ref>
Ennek Európában is elterjedt a híre. Sok európai városban, például [[Padova|Padovában]] [[pogrom]]ok törtek ki, mintegy bosszúként a zsidók ellen. A padovai zsidó hitközség máig megüli a budai [[purim]]ot. Az oszmán hódítókkal való fegyveres együttműködésben bűnös 270 zsidót Budáról [[Mikulov (Břeclavi járás)|Nikolsburgba]] telepítették.<ref>{{cite web |url= http://www.zsido.hu/tortenelem/kard.htm |title= A magyar zsidók szent kardja (zsidók a törökkori Budán) Héber kútforrások, 124–128. old.)|date= |accessdate=2012-10-13 |author=[[Kohn Sámuel (főrabbi)|Kohn Sámuel]] |authorlink= | publisher= |work= www.zsido.hu|language=magyar |archiveurl= |archivedate= |format= }}</ref> A zsidók tudták ugyanis, hogy az életük a tét, legjobb esetben is üldöztetés várna rájuk a felszabadító keresztény katonáktól, hiszen azok ultimátuma az volt, hogyha nem adják fel a várat, győzelmük esetén nemre, korra tekintet nélkül, senkinek sem kegyelmeznek a várban. A török várvédők minden hadrafogható embert bevetettek a vár védelmében, még a nőket is.
Azonban a pogrom elmaradt, mert Oppenheimer Sámuel udvari hadiszállító megbízottjai fejpénzt fizettek a megkímélt zsidók életéért. Egy korabeli újsághíradás szerint: „Néhány száz zsidó, akik 1000 tallért” adott a katonáknak, életben maradt.<ref>[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/naplo-buda-avagy-offen/ch01s05.html Napló Buda avagy Offen erős városának híres ostromáról], tankonyvtar.hu</ref>
Az ostrom után elhurcolt fogoly zsidó várvédőt, egy bizonyos Jakabot Bambergben kihallgatták november 25-én. A 12. kérdés az volt: igaz-e, hogy a török védelemnek mindig előre tudomása volt arról, hol fognak támadni a császáriak? Jakab megerősítette, és azt mondta egy bizonyos Schreyer vagy más néven Lauffer mindig azon a helyen dobolt a harctéren, ahol másnap akció volt várható{{refhely|Szakály F.|501. oldal}}.
Buda bevétele után megkezdődött [[a török kiűzése Magyarországról]]. A következő évtizedben váltakozó sikerű Habsburg és oszmán hadjáratok követték egymást, de ezek zöme inkább a belső török területeken, a Balkánon zajlott. [[1687]] után ugyanis a török szárazföldi csapatokat gyakorlatilag kiszorították a [[Dunántúl]], az [[Alföld]] és [[Horvátország]] területéről és minden néhány év leforgása alatt történt, míg a törököknek a [[16. század]]ban több évtizedes súlyos harcok árán sikerült hatalmas területeket megkaparintania Magyarország testéből. Az [[1683]]-at megelőző évtizedekben is a keresztényekkel ellentétben számos várat és kisebb-nagyobb erősséget emeltek a hódoltságban. Azonban a török hadvezetés elkövetett egy súlyos hibát Buda visszafoglalása után, mert a kisebb várakból evakuálta az oszmán helyőrségeket és azokat a nagyobb várakba rendelte. Így viszont egyes helyeken akár 100
Egyetlen jelentősebb eredmény, amit magyar régióban elértek még ekkor a törökök, az Nándorfehérvár újbóli elfoglalása volt [[1690]]-ben. A keresztény csapatok bár hatalmas területeket kaparintottak meg a Balkánon, de a francia támadás miatt [[Pfalz]]ba jelentős erőket kellett átcsoportosítani, ez pedig lehetőséget adott arra, hogy a törökök Magyarországig nyomuljanak. Amikor azonban ismét megpróbáltak betörni magyar területre, a Nándorfehérvártól nem messze levő [[Zalánkemén]]nél vívott [[szalánkeméni csata|véres ütközetben]] az oszmánok ismét megsemmisítő vereséget szenvedtek.
| |||