Wikipédia

„Frangepán III. Frigyes” változatai közötti eltérés

vegliai, vinodoli és modrusi gróf.
Újabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
új lap
(Nincs különbség)

A lap 2022. január 13., 22:05-kori változata

Frangepán III. Frigyes (horvátul: Fridrik III. Frankopan, 13. század második fele – 1333. április 29. után) a Frangepán családból származó horvát főnemes, vegliai, vinodoli és modrusi gróf.

Családja

A család szluini ága alapítójának Frangepán II. Duimnak a fia. Erzsébet nevű feleségétől két fia, III. Dujam és VIII. Bertalan született. Lánya Erzsébet Subić II. Pál bribiri grófhoz ment feleségül.[1] Felesége feltehetően valamely alpesi grófi családból, talán a karintiai Otrenburg grófi családból származott.[2]

Élete

1308-ban amikor Arrabo lakossága megtámadta és kifosztotta Veglia (Krk) szigetét Ausztriában tartózkodott.[3] A háborús esemény után részt vett a két fél megbékítésében, ezért felkereste Arrabót.[3] Ekkor Zengg elöljárója volt, de 1315-ben pedig apjával, II. Duimmal együtt már Zengg örökös uraként említik.[4] 1317-ben meghalt apja II. Duim. Bár Frigyes még édesapja életében is nagy befolyást gyakorolt a közügyekre, nem lett azonnal rangidős a családban, mert voltak idősebb rokonai, III. János fiai. Közülük a legidősebb testvér, V. Vid kapta meg a családfőséget.[2] Vid azonban vonakodott Velencébe menni, és letenni a hűségesküt a dózsénak és a tanácsnak és a többszöri felszólításra sem válaszolt, majd megtagadta a megállapított regália kifizetését is. Erre Velence Frigyesnek ajánlotta fel Veglia kormányzói tisztét, Frigyes pedig nem vonakodott Velencébe menni és 1319-ben letette a hűségesküt a velenceieknek,[5][6] 1321-ben pedig megkapta tőlük Veglia egy részét, amely addig III. János fiáé, V. Vidé volt.[7]

Ezt követően III. Frigyes vette át a vezető szerepet a családban, és közeledni kezdett a Habsburgokhoz.[8] 1322-ben segítette [[I. Károly magyar király|Károly Róbert királyt a Šubić II. Mladen horvát és bosnyák bán elleni leszámolásban,[9] a király pedig megerősítette Modrus és Vinodol birtokában[10] és megerősítette IV. Béla király 1260-as, Zengg városára vonatkozó adományát.[11][9] A következő évben a király neki adományozta Drežnica megyét,[12] Szluin városának adományozását pedig 1322-ben megerősítette.[9] 1326-ban Frigyes segített Mikcs bánnak, hogy megkísérelje megtörni a Babonić, Kurjaković, Nelipić és más nemesi családok hatalmát,[13] de amikor a velencei befolyás érvényesült a Cetina és Zrmanja közötti területen, a király ellenfeleinek pártjára állt.[14]

1327 és 1331 között belekeveredett az isztriai konfliktusba, ahol Velence és az Aquileiai Patriarchátus érdekei ütköznek.[8] 1327-ben segítette Pólát a velenceiek ellen, 1332-ben pedig a velenceiek számítottak segítségére az isztriai Kožljak város problémájának megoldásában.[8] III. Frigyest ezután csak egyetlen 1333. április 29-én kelt velencei dokumentum említi, ahol őt jelölték döntőbírónak a niniek és Budislav Ugrinic közötti perben.[1] Valamikor 1333-ban halt meg és két fiút hagyott hátra, III. Dujamot (1323-1348) és VIII. Bertalant (1327-1360). [1]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Klaić 152. o.
  2. ↑ a b Klaić 146. o.
  3. ↑ a b Klaić 143. o.
  4. ↑ Klaić 144. o.
  5. ↑ Klaić 147. o.
  6. ↑ Frangepán 42. o.
  7. ↑ Frangepán 43. o.
  8. ↑ a b c Strčić2
  9. ↑ a b c Klaić 148. o.
  10. ↑ Frangepán 44. o.
  11. ↑ Frangepán 45. o.
  12. ↑ Frangepán 48. o.
  13. ↑ Klaić 149-150. o.
  14. ↑ Klaić 151. o.

Források

  • ↑ Frangepán: A Frangepán család oklevéltára. Kiadja Thallóczi Lajos, Barabás Samu. I. kötet 1133–1453. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1910. Hozzáférés: 2022. január 13.  
  • ↑ Strčić2: Petar Strčić - Hrvtaski biografski leksikon: Frankapan, Fridrik II. hbl.lzmk.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (1998) (Hozzáférés: 2022. január 12.)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Frangepán_III._Frigyes&oldid=24579106”