„Milkói püspökség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a link egyértelműsítés AWB |
||
1. sor:
A '''milkói püspökség''', (helyenként milkoviai) eredetileg '''kun püspökség''' térítő, missziós püspökség volt [[Moldva (régió)|Moldva]] és [[Havasalföld]] területén a [[13. század]]tól a [[16. század]] elejéig. Eredeti célja a kunok megtérítése volt, később névlegessé vált. A püspökség [[1279]]-től viselte központja, [[Milkó]] után a '''milkói püspökség''' nevet.<ref name=kmtl>{{KMTörtLex|1}}</ref>
== A püspökség alapítása ==
5. sor:
[[1223]]-ban a [[Kalka menti csata|Kalka menti csatában]] a [[mongolok]] megverték az egyesült orosz-kun sereget. A [[kunok]] eddig egy nagy eurázsiai törzsszövetséget alkottak az Al-Duna és a [[Balhas-tó]] közötti területen. Egy részük mongol fennhatóság alatt élt tovább, mások a [[Kárpátok]] mellékére menekültek.<ref name="kmtl"/>
A magyar királyság belefogott a kunok megtérítésébe. [[Róbert (érsek)|Róbert esztergomi érsek]] pápai legátusként [[1226]]/[[1227]]-ben létrehozta a térítő jellegére utaló nevű '''kun püspökség'''et. Az egyházmegyét csak [[1279]]-től nevezték központja, [[Milkó]] után milkói püspökségnek. Első püspöke (1227) a [[domonkos rend]] magyarországi [[provinciális]]a (rendfőnöke), [[Teodorik milkói püspök|Theodorik]] lett, aki 5 éven keresztül volt a magyar provincia perjele (1223-1228).<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/D/domonkosok.html Magyar katolikus lexikon (''domonkosok'' szócikk)]</ref> A püspökség területe [[Moldva (régió)|Moldva]] déli része a [[Szeret folyó]]ig és [[Havasalföld]] keleti része, az [[Olt]] folyóig volt, amit [[1231]]-ben állapítottak meg Rónert érsek második pápai legációja során.<ref name="kmtl"/>
Az [[1230-as évek]] végéig a püspökség az [[esztergomi érsek]] joghatósága alá tartozott, amikor a pápa saját közvetlen hatókörébe vonta, de a püspök továbbra is a magyar egyházszervezet tagja maradt. A [[tatárjárás]] alatt [[1240]]/[[1241]]-ben a püspökség teljesen elpusztult, a kunok elhagyták, ezért feladatát vesztette.<ref name="kmtl"/> A püspökséget Bedzsak<ref>A krónikák Budzsak vagy Bücsük néven is említik; [[Toluj]] (mongolul ''Тулуй'' (Tuluj); 1190 körül — 1232) Dzsingisz nagykán negyedik fiának gyermeke.</ref> mongoljai pusztították el, miután átkeltek a Szereten. A dúlás során 90 (vagy 190) szerzetes halt meg, valószínűleg Theodorik püspök is odaveszett.<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/M/milk%C3%B3i%20p%C3%BCsp%C3%B6ks%C3%A9g.html Magyar katolikus lexikon (''Milkói püspökség'' szócikk)]</ref> Elképzelhető, hogy mongolok ekkor ölték meg [[Magyar Boldog Pál]]t. [[Rogerius mester]] így írta le az eseményeket: „''Bochetor<ref>„''... Batunak hívatott. A seregben alatta a leghatalmasabb vezért Bohetornak hívták''.” ''A tatárjárás emlékezete'' (1981) 122. o. Elképzelhető, hogy ez [[Szubotáj]] Behadir (Behadur, Baatar, Bagatur) Batu kán legeredményesebb hadvezérének torzított neve.</ref> pedig más királyokkal együtt átkelve ama folyón, amelyet Szeretnek mondanak, elérkezett a kunok püspökének a földjére, és legyőzve azokat az embereket, akik ott a harcra összegyülekeztek, az országot mindenestül elfoglalta.''”<ref>Szerk.: Katona Tamás: ''A tatárjárás emlékezete''. Bp., 1981, 123. o.</ref>
| |||