„Tihanyi alapítólevél” változatai közötti eltérés

A szócikkbe bekerült korábban egy Ősbuda-kutató állítása, széles körben elfogadott tényként. A szócikket átalakítottam úgy, hogy a véleménye bentmaradjon, de ne tűjön úgy, mintha a nézete általánosan elfogadott lenne.
(A szócikkbe bekerült korábban egy Ősbuda-kutató állítása, széles körben elfogadott tényként. A szócikket átalakítottam úgy, hogy a véleménye bentmaradjon, de ne tűjön úgy, mintha a nézete általánosan elfogadott lenne.)
E latin adománylevél szövegében számos olyan magyar nyelvű helymegjelölés fordul elő, amely a [[11. század]]i hazai nyelvállapotról árulkodik.
 
Az okirat nemcsak [[tulajdonnév|tulajdonneveket]], hanem [[köznév|közneveket]], szószerkezeteket – köztük egy terjedelmesebbet – is tartalmaz a latin mellett magyarul: »INDE AD CASTELIC & FEHERUUARU REA MENEH HODU UTU REA POST HEC PETRE ZENAIA HEL REA«, vagyis Fehérvárra menő hadi útra. Ez az út egy római kori útnak még meglevő és használt szakasza lehetett. Ez volt Kesztölctől dél-keletre lévő Fehérvár legfontosabb útja, a via magna strigoniensis. Erre vezethetett a jeruzsálemi zarándokút (1030–1043) is. Fehérvár a nevét onnan kapta, hogy fehér kőből építették a falait, amelyek a környék természetes kőzete. A finom díszítő faragásra alkalmas édesvizi forrás fehér mészkövét a szomszédos Budakalászi mészkőbányából szállíthatták.
 
Összesen 58 magyar szó található az alapítólevélben, amely az első eredeti formában fennmaradt magyarországi oklevél (vagy egykorú másolat). Egyesek szerint a [[toldalék]]ok fejlődése szempontjából érdekes az idézett híres részlet, amelyben az értelmezések szerint mai határozórag helyén [[névutó]] olvasható (-ra, -re = ''REA''). A különírás azonban semmilyen bizonyító erővel nem bír, tekintve hogy a latin elöljárókat viszont rendszeresen egybeírja (például ''adfekete kumuc'' = fekete homokig), illetve az ''oluphelrea, iturea'' és ''bukurea'' helynevek esetén egybeírták a ragot. A másik érdekesség, hogy a főnevek töveinek végét itt [[magánhangzó]], sőt mindenhol ''u'' zárja. Fehérvár = ''FEHERU'', fehér, ''UARU'', vár, út = ''UTU'', hadi = ''HODU''.
 
Az alapítólevél teljes szövege megtalálható a [http://hu.wikisource.org/wiki/Tihanyi_alap%C3%ADt%C3%B3lev%C3%A9l Wikiforrásban].
 
==Alternatív elképzelések az alapítólevél tartalmáról==
Golarits Miklós szerint a hadiút helye a "királyi központ" pilisi helyszínére tevődik át. Ez a hadi út volt Kesztölctől dél-keletre lévő Fehérvár legfontosabb útja, a via magna strigoniensis. Erre vezethetett a jeruzsálemi zarándokút (1030–1043) is. Fehérvár a nevét onnan kapta, hogy fehér kőből építették a falait, amelyek a környék természetes kőzete. A finom díszítő faragásra alkalmas édesvizi forrás fehér mészkövét a szomszédos Budakalászi mészkőbányából szállíthatták.
 
==Jegyzetek==
* [[Zelliger Erzsébet]]: A Tihanyi Alapítólevél Bencés kiadó
* [[Hoffmann István (nyelvész)|Hoffmann István]]: A Tihanyi alapítólevél három szórványáról: Huluoodi, Turku, Ursa
A fenti szerzők tanulmányait figyelembe véve, de a lokalizációs problémákat megoldva a hadiút helye a "királyi központ" pilisi helyszínére tevődik át.
* [[Golarits Miklós]]: Hol volt és hol van a Fehérvárra vezető hadi út? In: Történeti Földrajzi Közlemények, 7. évfolyam, 3-4. szám, p. 1-27. 2019.