Wikipédia

„Török Aurél” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
magyar antropológia megalkotója
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 798 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
29. sor:
Tervezte az egyetemi intézet bővítését, múzeum felállítását, antropológiai társaság és folyóirat létrehozását. [[1881]]-ben készített kutatási tervében célja saját maga által megfogalmazva: „''hazánk emberrasszait és népességeit rendszeresen, vidékről vidékre biológiai, ethnológiai és demográfiai szempontból megvizsgálni és ennek alapján megírni Magyarország antropológiáját''". Tervezett múzeumában a lakosságot különböző szempontok szerinti megoszlásban akarta bemutatni. Hozzáfogott a múzeum szervezéséhez, hamarosan nagy gyűjtemény alakult ki, tízezer koponyával és ezer csontvázzal létrehozta az intézetben az Antropológiai Múzeumot. Ilyen módon a magyar társadalmat is meg tudta ismertetni a modern antropológiával. Gyűjtőmunkája mellett módszertani kérdések megoldásával foglalkozott. Osteologiai, kraniologiai munkájához szellemes mérőeszközöket tervezett, többek között a koponyamérőt (craniometer). Elsők között alkalmazott [[Biomatematika|biometria]]i módszereket és [[valószínűségszámítás]]t kraniológiai munkája során.
 
Ennek a kutatómunkának összefoglalójaként írta meg és adta ki [[1890]]-ben a 631 oldalas könyvét: „Grundzüge einer systematischen Kraniometrie” címmel a kraniometria módszertani könyvét. Ez a könyve és az általa kifejlesztett koponyamérő (craniometer) külföldön is ismertté tette. [[1882]]-ben indította el az „Anthropologiai Füzetek” című szakfolyóiratot, első évfolyamának mind a 16 tanulmányát ő maga írta. A folyóirat érdeklődés híján egyetlen kötetet élt meg. Sikerei közé sorolható, hogy egy új tudományág, a tudományos embertan alapjait teremtette meg [[Magyarország]]on. Vizsgálhatta [[1883]]-ban [[III. Béla magyar király|III. Béla]] király csontmaradványait, és a feljegyzései ma is alapdokumentumnak számítanak hasonló kutatásoknál. Ő azonosította [[II. Rákóczi Ferenc]], [[Thököly Imre]] és több más bujdosó kihantolt tetemét. [[1908]]-ban ő azonosította be az ún. [[halasi csata]] ([[1703]]. október 5.) következtében létesült Kuruchalomban ([[Kiskunhalas]]) nyugvó magyar katonák tetemeittetemét.
 
[[1892]]. [[május 5.|május 5-én]] a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjának választotta, több külföldi tudományos társaságnak rendes, illetve levelező tagja lett. [[1898]]-ban megkapta a III. osztályú [[Osztrák Császári Vaskorona-rend|Vaskorona-rendet]]. Életműve nem teljesedhetett ki, az intézet részére csak néhány helyiséget biztosítottak, a gyűjteményt csak részben tudta megvalósítani, az általa alapított folyóirat, az ''Anthropológiai Füzetek'' csak egy évfolyamot élt meg, a tudományos társaság gyakorlatilag nem alakult meg. Munkásságát külföldön is elismerték, igazi elméleti szakemberré vált a [[kraniometria]] területén. Két tanítványa, [[Jankó János (néprajzkutató)|Jankó János]] (1868–1902) és [[Pápai Károly]] (1861–1893) folytatta a magyarság vizsgálatát és a magyar őstörténet kutatását.
 
== Művei ==
# Az izomidegek végződése. Pest, 1866.
# Dr. Wundt élettanának kézikönyve. ford. U. ottuo, 1868-691868–69. két kötet.
# Az emlékezőtehetség mint a szervezett anyag működése. Hering tanár után. U. ottuo, 1871.
# Der feinere Bau des Knorpels in der Achillessehne des Frosches. Würzburg, 1872. (Kül. ny. a Verhandlunger der phys.-med. Gesellschaft N. F. V. kötetéből).
# Ueber den Bau der Nervenfaser. U. ottuo, 1872. (Kül. ny. ugyanazon munkából).
# Dolgozatok a m. kir. tudom.-egyetem élet-szövettani intézetéből. I. Az állati szervezetnek élő alakegységei. Tanulmány az állati sejtelmélet felett. Kolozsvár, 1876.
# Az életerő és az orvostan mai iránya. U. ottuo, 1880. (Ennek függeléke: A kozmologiai problémának mint a tapasztalati természetbúvárlat utolsó kérdésének fejtegetése, vonatkozással a szerves világ erőnyilvánulásainak alaptörvényeire).
# Dr. Topinard Pál: Az Anthropologia kézikönyve. Ford. Bpest, 1881. (Pethő Gyulával).
# Sur le crâne d'un jeune gorille du Musée Broca. ParisPárizs, 1881. (Kül. ny. a Bulletin de la Société d'Anthopologie-ból).
# A betegségek uralma a föld népe közt. Bpest. 1884. (Kül. ny. a Természettud. Közlönyből).
# Darwin: Az ember származása és az ivari kiválás. ford. U. ottuo, 1884. Két kötet. (Entz Gézával).
# Ueber ein Universal-Kraniometer. Zur Reform der Kraniometrischen Methodik. LeipzigLipcse, 1888.
# Az ájnók. Egy ősi emberfajtáról Ázsia keleti szélén. Anthropologiai tanulmány. U. ottuo, 1889. (Kül. ny. a Bud. Szemléből).
# Grundzüge einer system. kraniometrie… Stuttgart, 1890.
# Ueber eine neue Methode den Sattelwinkel zu messen. LeipzigLipcse, 1890. (Kül. ny. az Internat. Monatschrift für Anatomie und Physiologie VII. kötetéből).
# Egy Jézó szigetbeli ájno koponyáról… Bpest, 1892. (Kül. ny. gr. Széchenyi Béla: Keletázsiai utazások tudományos eredményei czímű munkából).
# [http://real-eod.mtak.hu/2248/ Jelentés III. Béla király és neje test-ereklyéiről]. U. ottuo. 1893. (Értekezések a természettudományok köréből XXIII. 4.).
# [http://real-eod.mtak.hu/3950/ Adatok az emberszabásu lények koponya-alakulásához]. U. ottuo, 1894. (Értek. a term. tud. kör. XXIII. 10.).
# [http://real-eod.mtak.hu/2251/ Adatok az Árpádok testereklyéinek embertani búvárlatához]. U. ottuo, 1894. (Értek. a term. tud. kör. XXIII. 9.)
# Esdő szó a magyar nemzethez. A honalapító királyok emlékei iránt való kegyelet ügyében III. Béla király halálának 701. évfordulója alkalmából. U. ottuo, 1897.
# Emlékirat egy a Szent-Gellért-hegyen építendő országos Pantheon tárgyában. U. ottuo, 1897. (Benyujtotta a képviselőháznak az Országos Nemzeti Szövetség).
# A Lombroso-féle bűnügyi embertan alapeszméjéről. U. ottuo, 1906.
 
== Jegyzetek ==
62. sor:
== Források ==
* {{Szinnyei|14||t/t27707.htm}}
* Pap Ildikó, Horváth Csaba: [http://publication.nhmus.hu/pdf/anthung/Anthrop_Hung_1992_Vol_22_67.pdf A biographical sketch of the life of Ponori Török (Thewrewk) Aurél], Anthropologia Hungarica 1992. 22. 68-6968–69.
* Makra Szabolcs (összeáll.): [http://embertan.blog.hu/2017/01/25/bibl_kieg#tor A Török Aurél bibliográfia kiegészítése]
* {{MÉL|ALL}} [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC15363/15990.htm Online elérhetőség]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Török_Aurél”