„Pacsirta (regény)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Lacika455 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
pontosítás
23. sor:
A regényből [[Ranódy László]] rendező irányításával készült fekete-fehér filmet, a ''[[Pacsirta (film)|Pacsirtá]]t'' 1963-ban mutatták be.
 
[[2020]]-ban ismét megfilmesítették a történetet, ezúttal [[Paczolay Béla]] rendezésében, a főszerepeket [[Péteri Lilla]], [[Rancsó Dezső]] és [[Bede-Fazekas Anna]] alakították. A film érdekessége, hogy a századforduló helyett az [[1960-as évek]]be helyezték a cselekményt. [[2022]]. [[március 11.|március 11-én]] mutatták be az [[M5 (televízióadó)|M5 TV-n]].
 
== Cselekménye ==
32. sor:
<poem>
– Igenis – kiabált Ákos, és kezével az asztalra vert, mint előbb. – Gyűlöljük őt. Utáljuk.
MegörültélMegőrültél? – kiabált az asszony, ki még mindig az ágyban feküdt.
Ákos pedig, hogy kihozza sodrából feleségét, és megbotránkoztassa őt, egyre emelte a hangját, mely megbicsakolt, rikácsolt.
– Azt akarnánk, hogy ne is legyen itt, úgy mint most. És azt se bánnánk, ha szegény akár ebben a pillanatban meg... meg…
Nem mondta ki a szörnyű szót. De így még szörnyűbb volt, mintha kimondta volna.
</poem>
 
 
Azután józanul kénytelen belátni, hogy ebből a helyzetből nincs kiút. Lányuk hazaérkezésével a régi módon folytatódik életük. Pacsirta maga is várt valamit ettől a nyaralástól, de „Semmi sem történt, ismét semmi.”
 
Mire az olvasó a történet végére ér, feltárul előtte a kisváros hol részvéttel, hol iróniával és sötét színekkel ábrázolt világa. Sárszeg egyetlen aszfaltos utcája a Széchenyi utca, melyenamelyen „három koporsós-üzlet is volt egymás mellett és két sírköves-bolt; (…) egyetlen nagy tere, piaca, agorája” a Széchenyi tér. A heti vásárra ide érkező asszonyok „Először megitatták rívó csecsemőjüket, kik kalarábés-kötegek között mozogtak, valahol a kasban. Kikotorták a csizmaszárból a tejesüveget, melynek szopókáján már rajban feketültek a legyek, éhes magzatjaik szájába nyomták, azok pedig mohón kortyintgatták a meleg, megsavanyodott tejet.” Ezt követi a heti piac szemléletes leírása „a ragadó hőségben, minden színben, minden lármával. (…) Föléjük pedig szürke ezüstfátyolt vont a por, Sárszeg gyilkos pora, mely megtizedelte az itteni gyermekeket, s a felnőtteket korai halállal sújtotta.”
 
Megjelennek a helyi társadalom jellegzetes figurái, köztük egy sárga bajuszos úr, a tűzoltó-főparancsnok, „de tulajdonképp a sárszegi társadalom hatalmas faktora… Híres ivó, a ''Párducok'' című asztaltársaság elnöke. (…) Néhány párducnak már aranyfoga volt… Mások kidőltek, meghaltak idült szeszmérgezésben, májzsugorodásban, mely a sárszegi férfiéletek rendes befejezője.”
 
== Kritikája ==