„Pacsirta (regény)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
pontosítás |
||
23. sor:
A regényből [[Ranódy László]] rendező irányításával készült fekete-fehér filmet, a ''[[Pacsirta (film)|Pacsirtá]]t'' 1963-ban mutatták be.
[[2020]]-ban ismét megfilmesítették a történetet, ezúttal [[Paczolay Béla]] rendezésében, a főszerepeket [[Péteri Lilla]], [[Rancsó Dezső]] és [[Bede-Fazekas Anna]] alakították. A film érdekessége, hogy a századforduló helyett az [[1960-as évek]]be helyezték a cselekményt. [[2022]]. [[március 11.|március 11-én]] mutatták be az [[M5 (televízióadó)|M5 TV-n]].
== Cselekménye ==
32. sor:
<poem>
– Igenis – kiabált Ákos, és kezével az asztalra vert, mint előbb. – Gyűlöljük őt. Utáljuk.
–
Ákos pedig, hogy kihozza sodrából feleségét, és megbotránkoztassa őt, egyre emelte a hangját, mely megbicsakolt, rikácsolt.
– Azt akarnánk, hogy ne is legyen itt, úgy mint most. És azt se bánnánk, ha szegény akár ebben a pillanatban
Nem mondta ki a szörnyű szót. De így még szörnyűbb volt, mintha kimondta volna.
</poem>
Azután józanul kénytelen belátni, hogy ebből a helyzetből nincs kiút. Lányuk hazaérkezésével a régi módon folytatódik életük. Pacsirta maga is várt valamit ettől a nyaralástól, de „Semmi sem történt, ismét semmi.”
Mire az olvasó a történet végére ér, feltárul előtte a kisváros hol részvéttel, hol iróniával és sötét színekkel ábrázolt világa. Sárszeg egyetlen aszfaltos utcája a Széchenyi utca,
Megjelennek a helyi társadalom jellegzetes figurái, köztük egy sárga bajuszos úr, a tűzoltó-főparancsnok, „de tulajdonképp a sárszegi társadalom hatalmas faktora…
== Kritikája ==
|