„Heterotrófia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 91.147.208.244 (vita) szerkesztéséről 2A02:AB88:13C5:6280:9165:C49D:C8EE:6909 szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
forrás; sablon le
1. sor:
'''Heterotróf''' az olyan [[organizmus]], amelynek a túléléséhez szükséges kémiai energia megtermeléséhez szerves anyagokra van szüksége.
{{nincs forrás}}
'''Heterotróf''' az az [[organizmus]], amely szerves anyagokat használ a túléléséhez szükséges kémiai energia biztosításához. A heterotrófokat konzumenseknek is nevezik a táplálékláncban, mert [[autotróf]]okat vagy más heterotrófokat fogyasztanak el hogy szerves szénforráshoz jussanak. Minden [[Állatok|állat]] heterotróf a legtöbb [[Gombák|gombával]] és sok [[Baktériumok|baktériummal]] egyetemben. Néhány állat, például a [[korall]] [[Szimbionta|szimbiotikus]] kapcsolatot építenek ki autotrófokkal és így jutnak hozzá a szerves szénhez. Vannak olyan [[Parazitizmus|parazita]] növények is, melyek részben vagy teljesen heterotróffá váltak. Léteznek húsevő növények, melyek állatokat fogyasztanak ezzel pótolva a nitrogénhiányt, ezek azonban autotrófok.
 
A heterotrófia szó a görög heterosz (ἕτερος = más) és trofé (τροφή = étel) összetételéből származik.<ref>{{CitLib|aut=Fülöp József|tit=Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár|red=Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft.|loc=Celldömölk|ann=1998|isbn=963 8334 96 7|pag=61}}</ref>
Ahhoz, hogy egy [[faj]]t heterotrófnak nevezzünk a [[Szén|szenet]] szerves molekulákból kell nyernie. Ha a [[nitrogén]]t szerves forrásból nyeri, de az energiát nem, autorófnak minősül. Ha egy faj szerves forrásból nyeri a szenet akkor két altípus egyikébe tartozik:
 
== Meghatározása, típusai ==
* fotoheterotróf – Az energiát fényből nyeri, de a szénforrása szerves anyag
* kemoheterotróf – Az energiát szerves vagy szervetlen molekulák fogyasztásából nyeri és organikus forrásból szerzi a szenet.
 
'''Heterotróf''' az az [[organizmus]], amely szerves anyagokat használ a túléléséhez szükséges kémiai energia biztosításához. A heterotrófokat konzumenseknek is nevezik a táplálékláncban, mert [[autotróf]]okat vagy más heterotrófokat fogyasztanak el, hogy így jussanak szerves szénforráshozszénhez; jussanakaz elfogyasztott élőlény a heterotróf lény '''táplálék'''a. Minden [[Állatokállatok|állat]] heterotróf, miként a legtöbb [[Gombákgombák|gombávalgomba]] és sok [[Baktériumokbaktériumok|baktériummalbaktérium]] egyetembenis. Néhány állat, például a [[korall]] [[Szimbiontaszimbionta|szimbiotikus]] kapcsolatot építeneképít ki autotrófokkal, és így jutnak hozzá a szerves szénhez. Vannak olyan [[Parazitizmusparazitizmus|parazita]] növények is, melyekamelyek részben vagy teljesen heterotróffá váltak. LéteznekUgyancsak állatokat fogyasztanak el a [[húsevő növények,]] melyekígy állatokatszerezve fogyasztanakmeg ezzelaz pótolvaéletműködésükhöz szükséges a nitrogénhiányt[[nitrogén]]t, ezek azonban autotrófok.
A heterotrófia szó a görög heterosz (ἕτερος = más) és trofé (τροφή = étel) összetételéből származik.<ref>{{CitLib|aut=Fülöp József|tit=Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár|red=Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft.|loc=Celldömölk|ann=1998|isbn=963 8334 96 7|pag=61}}</ref>
 
Ahhoz, hogy egy [[faj]]t heterotrófnak nevezzünk, a [[Szénszén|szenet]] kell szerves molekulákból kell nyernie. Ha a [[nitrogén]]t szerves forrásból nyeri, de az energiát nem, autorófnak minősültekintjük. Ha egy fajA szerves forrásból nyeriszenet anyerő szenetélőlények akkortáplálkozásában két altípusaltípust egyikébekülönböztetünk tartozikmeg:
* '''fotoheterotróf''' Az energiát fényből nyeri, de a szénforrása szerves anyag;
* '''kemoheterotróf''' ''(organotróf)'' — Az energiát szerves vagy szervetlen molekulák fogyasztásából nyeri, ésa szenet organikus forrásból szerzi a szenet.
 
== Az anyagcsere ==
 
Táplálékukat a heterotróf élőlények (és a rovarevő növények) megemésztik. E folyamatokban a komplex és a makromolekulák (poliszaharidok, fehérjék, nukleinsavak, lipidek) nagy többsége építőköveire (monoszaharidokra, aminosavakra, nukleotidokra, zsírsavakra, koleszterinre stb.) bomlik le. Ezek az építőkövek aztán két irányban folytathatják útjukat:
 
#1. Felhasználódnak mint a heterotróf élőlény komplex és makromolekuláinak építőelemei, vagy
 
#2. Lebomlanak kis szervetlen molekulákká (CO2, H2O, NH3 stb.), hogy a heterotróf élőlény a lebomlás során felszabaduló energia egy része hasznosíthassa.
 
A kisebb-nagyobb szerves molekulák felépítésének, lebontásának és egymásba átalakításának folyamait összefoglaló néven [[anyagcsere|anyagcserének]] nevezzük ''(metabolizmus)'':
* a molekulák lebontása a '''katabolizmus''', ami közben többnyire energia szabadul fel,
 
* szerves molekulák előállítása az '''anabolizmus''', ez többnyire energiát fogyaszt.
 
== Az energia felhasználása ==
 
A szerves vegyületek lebontásával nyert energia fő felhasználási területei:
 
1. Mozgás (beleértve a test mozgatását, a testen belüli [[simaizom|simaizmok]] mozgását, a vérkeringés mozgatását és a sejteken belüli mozgásfolyamatokat is).
 
2. Membrán-transzport (a sejtek és sejtszervecskék membránjain át folyamatosak az energiaigényes transzportfolyamatok).
 
3. Jelátvitel (a folyamatos környezeti alkalmazkodáshoz komoly sejten belüli és sejtközi információtovábbító mechanizmus kell).
 
4. Bioszintézisre. A szervezet saját szerves molekuláinak felépítéséhez jelentős energiafelhasználásra van szükség.
 
5. Hőtermelés. (Az enzimek csak megfelelő testhőmérsékleten működnek optimálisan. Az emberben a lebontó folyamatok energiavesztesége többnyire elég hőt biztosít a testhőmérséklet fenntartásához. Ha mégsem, akkor speciális folyamatokkal képesek vagyunk a bizonyos sejtekben kémiai kötésekké alakított energiát többlet hővé alakítani).
 
== Jegyzetek ==
 
{{ jegyzetek }}
 
{{csonk-biológia}}
 
== Források ==
* [https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011_0079_wunderlich_szarka_biokemia/ch05.html Wunderlich Lívius, Szarka András (2014): A biokémia alapjai]
* [http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/mezgaz/mikrobio/biomernok/elojegyzet1.pdf Réczey Jutka, Sipos Bálint, Sveiczer Ákos: MIKROBIOLÓGIA I. ÁLTALÁNOS MIKROBIOLÓGIA]
 
== Kapcsolódó cikkek ==
 
* [[Kladisztika]]
== Jegyzetek ==
* [[Rendszertan (biológia)]]
{{jegyzetek}}
 
{{portál|biológia}}
{{csonk-biológia}}
 
{{DEFAULTSORT:Heterotrofia}}
[[Kategória:Biológia]]
[[Kategória:Rendszertan]]