„Hungaroton” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
33. sor:
Az [[1980-as évek]] végén a vállat anyagi helyzete megrendült. 1988-ban megszűnt a monopolhelyzete. Újra alakulhattak magánkiadók. A liberalizált piacra nagy mennyiségben ömlöttek be az import lemezek, ami csökkentette a hazai kiadásúak eladását. Ehhez járult a dorogi üzemre felvett hitelek aktuálissá vált törlesztése. A rendszerváltás táján Bors legfőbb célja volt, hogy a popzenei kolonctól megszabadított vállalatot „bevigye” egy nagy nyugati cégcsoportba (az EMI-nál, illetve a Harmonia Mundinál volt erre a legnagyobb esély), ami a terjesztést és még nagyobb elismertetést segítette volna, de 1990-es puccsszerű, politikai indíttatású eltávolítása ebben meggátolta.
1990 után két kft.-vé alakították a vállalatot. A könnyűzenét 1992-től a Hungaroton Gong, a komoly- és népzenét meg az irodalmat 1993-tól a Hungaroton Classic adta ki. Az állam a Hungaroton Music Rt. létrehozásával „óvta meg” az archívumot. Ezt privatizálták 1995-ben, a vevő a Fotex-csoport volt. 1998-ban a két kiadói kft. [[összeolvadás|összeolvadt]] Hungaroton Records Hanglemezkiadó Kft. elnevezéssel.<ref>{{Cite web |title=HUNGAROTON HANGOK – Nemcsak a régi lemez szól |url=http://24.hu/fn/gazdasag/1999/07/28/hungaroton_hangok_nemcsak_regi/ |work=24.hu |date=1999-07-27 |accessdate=2022-04-25 |language=hu}}</ref> Ez a [[márkanév]] megtartásával 2013. január 1-jén beolvadt a Fotexnet Kft.-be.
Az 1990-es évektől kb. húsz évig a kis márkáknál szokásos, ritkaságokra specializálódott műsorpolitika uralkodott, kiegészítve az „aranykor” egyes felvételeinek CD-formátumban való újra kiadásával. Ebben az időszakban az azóta indult magyar tehetségek már a nagyobb nyugat-európai kiadókhoz szerződtek.
| |||