„Morgarteni csata” változatai közötti eltérés

Társadalmilag a térség nagyon elmaradott volt, nehezen lehetet bejutni, így bármilyen feudális jellegű berendezkedés nem épült ki. Az itteni alemann parasztok szabadok maradtak és a szabadság évszázados érzése megmaradt a generációkban, melyhez konokul ragaszkodtak. A német császárok nem is fordítottak különösebb jelentősséget a birodalom akkor még értéktelennek számító zuga iránt. A [[13. század|XIII. század]] kezdetén a svájci parasztok utat vágtak a [[Szent Gotthárd-hágó]]n, s ez lett a terület fejlődésének alapja. [[Németország]] és [[Lombardia]] között itt ment át a fontos kereskedelmi útvonal. Az emberek ekkor már szabad paraszti közösségeket [[kanton]]okat hoztak létre, önálló úton jártak, nem voltak ritkák köztük a fegyveres konfliktusok.

 

 

[[II. Frigyes német-római császár]] kiváltságokat adott a kantonoknak, mely biztosította személyi szabadságukat. A század végén, ellenben egyre erősödött az [[ausztria|ausztriai]] [[Habsburg-család|Habsburgok]] nyomása az országra, akiknek családi birtokai itt feküdtek (többek közt itt volt névadó váruk a [[Habsburg (település)|Habsburg]] (''Héjavár'')). A parasztokat saját jobbágyaikként kezelték és nem tartották tiszteletben jogaikat. De a kantonok nem voltak hajlandók a Habsburgokat urukként elismerni, valamint mélyen sértette őket, hogy családi birtokaikként kezelik földjeiket.<br>