„Kepes György” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link egyértelműsítés AWB |
|||
46. sor:
|alsablon=
}}
'''Kepes György''' ([[Lőrinci (Magyarország)|Selyp]], [[1906]]. [[október 4.]]<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPC9-KX4?i=37 |title=Kepes György születési bejegyzése a lőrinci polgári születési akv. 186/1906. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-01}}</ref> – [[Cambridge (Massachusetts)|Cambridge]], [[Massachusetts]], [[2001]]. [[december 29.]]) festő, tervező, fotóművész, képzőművészeti író.
== Életútja, munkássága ==
54. sor:
Egy ideig felhagyott a festészettel és új média felé fordult. [[Film]]terveket, forgatókönyveket készített, és a [[fotó]]használat újfajta lehetőségeit kutatta. Akikkel együtt dolgozott: [[Walter Gropius]], [[Luigi Nervi]], [[Pietro Belluschi]] és [[Carl Koch]]. Üvegablakokat, mozaikokat, tűzzománc faliképeket festett, fémszobrokat, fényfalakat, programozott kinetikus műveket készített szerte a világban.
1935-től 1937-ig a [[Chiaroscuro|fény és árnyék]] hatásaival ismerkedett, fotogramokat készített. 1937-ben [[Chicago|Chicagóba]] költözött, ahol Moholy Nagy Tervező Intézetének fény-szín részlegét vezette. A chicagói éveket 1944-ben foglalta össze a ''Language of Vision'' ''(A látás nyelve)'' című munkájában. 1946-ban a vizuális tervezés professzora lett az amerikai, [[Cambridge (Cambridgeshire)|cambridge]]-i [[Massachusetts Institute of Technology]] (MIT) Építőművészeti és Tervezői Karán. A MIT-es évek alatt tudományos és művészeti kapcsolatait a következő nevekkel lehet illusztrálni: [[Norbert Weiner]], [[Buckminster Fuller]], [[Rudolf Arheim]], [[Breuer Marcell|Marcel Breuer]], [[Charles Eames]], [[Erik H. Erikson|Erik Erikson]], [[Walter Gropius]] és [[Jerome Wiesner]].
1965–66-ban kiadta a ''Vision and Value'' c. művet, ami egy hatkötetes gyűjteménye a szociális és természeti tanulmányoknak, [[Építészet|építőművészetnek]], valamint kritikákat tartalmaz a [[látás]] nyelvéről. Mai szemmel közelít a művészet és technológia kapcsolatához. 1966-ban indítványozta a szoros együttműködést a művészek és tervezők között, akik együtt dolgoznának az építőművészetben, [[város]]rendezésben, instrumentális alkotások létrehozásában. 1967 őszén Cambridge-ben megnyílt a Center For Advanced Visual Studies (Haladó Vizuális Tudományok Központja), ahol 1974-ig, nyugdíjba vonulásáig Kepes volt az igazgató.
| |||