„Fűtőérték” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
wikicommons |
a Pontosítás, ellentmondások törlése. |
||
1. sor:
Egy [[tüzelőanyag]] fűtőértéke az a [[hő]]mennyiség, amely
Ismert [[Nyomás|nyomású]] (és így ismert [[Sűrűség|sűrűségű]]) [[gáz]] esetén a fűtőértéket általában [[Köbméter|köbméterre]] vonatkoztatva adják meg. [[Magyarország|Magyarországon]] a gázszámlán szereplő mértékegység MJ/m<sup>3</sup>.<ref>{{Cite web |url=https://www.mvmnext.hu/foldgaz/Egyetemes-Szolgaltatas/Ugyintezes/Szamlazas/Gazminoseg |title=MVM - Gázminőség |accessdate=2022-08-25}}</ref> Magyarországon a [[földgáz]] tipikus fűtőértéke 34 MJ/m<sup>3</sup> <ref>{{Cite web |url=https://www.mvmnext.hu/foldgaz/contents/Documents/foldgaz/Dokumentumok/Jogszabalyok-szabalyzatok/Korabbi-jogszabalyok-aszf-ek/Mellekletek-2014.pdf?download |title=A FŐGÁZ Zrt. Ügyfélszolgálati irodáinak elérhetőségei és nyitva tartása |accessdate=2022-08-25}}</ref>, ez alól kivételt képeznek Zala és Békés megye egyes területei, ahol csak 29 MJ/m<sup>3</sup> <ref>{{Cite news|title=Változik a csökkentett rezsiár elszámolása, elmagyarázzuk, mit is jelent ez a gyakorlatban|url=https://www.borsonline.hu/aktualis/2022/08/rezsicsokkentes-elszamolas-gaz-futoertek}}</ref>.
A fűtőérték használata indokolt a gyakorlati számításokban (tüzelőanyag-igény vagy kazánhatásfok számítása) minden olyan esetben, amikor a távozó víz halmazállapota gőz, vagyis, amikor a füstgáz >100 °C hőmérsékletű. A fűtőérték nem használható az ún. kondenzációs kazánok esetében, ahol a füstgázt 100 °C hőmérséklet alá hűtik. Ekkor a gőz még a kazánban kicsapódik a füstgázból, s így hasznosítható a párolgáshője.
15. sor:
*Az éghető anyag felmelegítése a gyulladási hőmérsékletre. A természetes anyagok vizet is tartalmaznak, ez azonban nem vesz részt az égési folyamatban, de fel kell melegíteni.
*A levegő felmelegítése a gyulladási hőmérsékletre
*A gyulladáshoz szükséges
*Égés. A folyamatnál létrejövő reakcióhő általában pozitív.
**A hétköznapi jelenségeknél nem ég el az éghető anyag egésze, illetve nem is érintkezik az oxigénnel. Ezért az égéstermék tartalmazhat valamennyit az éghető anyagból
**Tekintettel arra, hogy nem képes az oxigén hiánytalanul érintkezni az éghető anyaggal, ezért az égéshez elméletileg szükségesnél több levegőre van szükségünk. A valóságos és az elméleti levegőszükséglet hányadosa a légfeleslegtényező
*Az égéstermékek expanziója – nem feltétlenül adiabatikus
*Ha az égéstermékekből az égési reakcióból származó víz lecsapódik (kondenzálódik), ez hőbevezetésként jelenik meg.
*A füstgázok nem hűlnek le a kiinduló hőmérsékletre, ezt veszteségként számítják. Szükséges azonban ahhoz, hogy létrejöjjön a kéményhatás, vagyis a füstgáz az alacsonyabb sűrűsége miatt természetes úton távozzék
=== Mérése és számítása ===
*Tiszta vegyi anyagoknál a szokásos módon számítható a kémiai reakció és a reakcióhő. Például a gázállapotú metán égése: <math>\Delta _cH^\ominus_{({\mathrm{CH}}_4,\mathrm{g},298,15 \mathrm{K})}=-890,3\ \mathrm{kJ\ mol^{-1}}</math>az [[IUPAC]] szerint<ref name= GB3/> a következő reakcóra értelmezve:
:<math>\mathrm{CH_4(g)+2O_2(g) \to CO_2(g)+2H_2O(l)}</math> (ahol '''l''' ''liquid'', tehát a víznek cseppfolyós állapotára vonatkozik)
*Általános anyagoknál vegyelemzés útján meghatározzák az összetevő elemeket, és mindegyikhez hozzárendelik az égéshőt. Barnaszén esetén például [[szén|C]] 49,6%; [[Hidrogén|H]] 3,7%; [[kén|S]] 0,4%; [[oxigén|O]] 18,7%; [[nitrogén|N]] 0,6%; hamu 7%; [[víz]] 20%, ebből a fűtőérték 19,678 MJ/kg<ref>{{cite web |url= http://www.glink.hu/?subpage=kezikonyv&kezikonyv=hotani_anyagtablazatok&table=glink_table_szilard_tuzeloanyagok_futoerteke_es_egeshoje |title=Szilárd tüzelőanyagok fűtőértéke és égéshője |first= |last=|work=glink.hu |year=2012 |accessdate=23 June 2012}}</ref>
| |||