„Bowes-Lyon Erzsébet brit királyné” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a formázás
aNincs szerkesztési összefoglaló
26. sor:
 
== Életrajza ==
[[Fájl:Coat of Arms of Elizabeth Bowes-Lyon.svg|leftbalra|130px]]
 
[[1900]]-ban született királyi rokonsággal büszkélkedő ősi skót nemesi családban, édesapja [[Strathmore és Kinghorne]] earlje volt. 22 évesen ment férjhez Albert György yorki herceghez, aki először még csak második volt a trónöröklési sorrendben, ám bátyjának, [[VIII. Eduárd brit király|VIII. Eduárdnak]] a trónról való lemondása után őt koronázták Anglia új uralkodójává. Így Erzsébetből királyné lett, idősebbik leányukból pedig a trón várományosa. A leendő II. Erzsébet brit királynő [[1926]]-ban született, húga, [[Margit brit királyi hercegnő|Margit hercegnő]] [[1930]]-ban.
32. sor:
Erzsébet királyné rendkívül népszerű volt népe körében megnyerő személyisége és együttérző természete miatt. A [[második világháború]] alatt Londonban maradt a bombázások idején is. Amikor a [[Buckingham-palota|Buckingham-palotát]] találat érte, így reagált: „Most már úgy érzem, szemébe nézhetek az East Enden lakóknak.”
 
Férje [[1952]]-ben váratlanul elhunyt tüdőrákban, a csapás rendkívül megviselte a királynét. Idősebbik lánya, Erzsébet már 5 éve házas volt, két gyermek édesanyja, amikor 1953-ban Nagy-Britannia királynőjévé koronázták. Ezek után az özvegy Erzsébetből anyakirályné lett, s még megérhette dédunokáinak, [[Henrik sussexi herceg|Vilmos]] és Harry[[Henrik sussexi herceg|Henrik]] hercegeknekhercegek megszületését. Ekkor már elmúlt 80 éves.
 
1991-ben a ''The Sun'' felfedte, hogy az anyakirálynő hamis információkat adott a brit nemesség évkönyvének, a ''Burke's Peerage''-nek, amikor azt állította, hogy két unokahúga, Katherine és Nerissa Bowes-Lyon 1940-ben, illetve 1961-ben meghalt. Nerissa, aki szellemi fogyatékos volt, csak 1986-ban halt meg, és ami a szintén visszamaradott Catherine-t illeti ő még mindig életben volt, és ötven éve egy Surrey megyei elmegyógyintézet lakója volt. Ez a leleplezés annál is kínosabb volt a királyné számára, mert több olyan szervezetet is pártfogolt, amely a fogyatékosok integrációjáért harcol. A botrány alkalmával a sajtó fényt derített az anyakirálynő másik három unokatestvérére is, akik szintén fogyatékosok voltak, és akiket szintén jóval a haláluk előtt halottnak tüntettek fel a rokonaik. A sajtó végül felderítette, hogy élt a családban egy dédnagybácsi, aki 1822-ben született, és annyira visszamaradott volt, hogy csak „[[Glamisi kastély|Glamisglamisi]] szörnyetegének”szörnyetegnek” nevezték. A család hivatalosan bejelentette a halálát, és a nagybácsi az egész életét a családi kastély egy eldugott szobájában töltötte. A zavaró felfedezések napvilágra kerülésekor a palota a ''no comment'' szabályát alkalmazta.<ref>Isabelle Bricard: ''Európai uralkodócsaládok'', Gabo, 2001, {{ISBN|963 9237 86 8}}</ref>
 
2000-ben megünnepelhette 100. születésnapját is. Végül [[2002]]-ben, 101 éves korában halt meg, [[Margit brit királyi hercegnő|fiatalabbik leányának]] halála után hat héttel. A köztiszteletnek örvendő anyakirályné temetése jelentős esemény volt Nagy-Britanniában.
 
== Jegyzetek ==
42. sor:
 
== Források ==
* ''[https://www.royal.uk/queen-elizabeth-queen-mother The Royal Family]'', (Royal.UK, angol nyelven)., (Hozzáféréshozzáférés: 2021. január 26.)
* David Hillam: ''Királyok, királynék és fattyak. Ki kicsoda az angol királyság történetében Egberttől II. Erzsébetig.'' Debrecen:, Héjja és Fiai., Debrecen, 2007., {{ISBN|978 963 7054 396}} (174-176174–176. oldal)
 
{{ősök top|width=100%}}