„Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 176.77.144.238 (vita) szerkesztéséről Kisváros szerkesztésére
Címkék: Visszaállítás Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
15. sor:
A második kongresszus előtt csatlakozott a párthoz egy fiatal értelmiségi, [[Vlagyimir Iljics Lenin|Vlagyimir Iljics Uljanov]] ''(Влади́мир Ильи́ч Улья́нов)'', akit álnevéről inkább Lenin (Ле́нин) néven ismer a világ. Lenin [[1902]]-ben publikálta [[Mi a teendő]] című vitairatát, amelyben azt írta le, milyen feladatokat kellene kitűznie a pártnak és ehhez milyen módszereket kell követni. "A proletariátus élcsapata" létrehozásához elkötelezett aktivisták fegyelmezett és centralizált pártjára van szükség – írta Lenin.
 
A Elsőmásodik kongresszus [[Brüsszel]]ben, majd [[London]]ban ült össze [[1903]]. [[július 30.]] és [[augusztus 23.]] között, hogy egyesítse az erőket és az elképzeléseket. Ehelyett a pártban két kibékíthetetlen frakció keletkezett: a Lenin vezette bolsevikok (''большеви́к'', a "többség" jelentésű orosz ''bolsinsztvo'' szóból) és a [[Julij Oszipovics Martov|Julij Martov]] vezetése alatt álló mensevikek (''меньшеви́к'', azaz "mensinsztvo", "kisebbségi").
 
Az elnevezések nem tükrözik a korabeli erőviszonyokat, hiszen valójában a mensevikek voltak többen. A nevek egyetlen szavazás eredményéből származnak: amikor a kongresszuson arról szavaztak, ki kerüljön a párt lapja, a Szikra ''(Iszkra)'' szerkesztőségébe, a bolsevik szavazatok kerültek többségbe, és aztán már az egész kongresszuson, és később is az ezen a szavazáson győztes oldalt nevezték bolseviknek, a másikat pedig menseviknek, az erőviszonyoktól függetlenül. (A mensevikek egészen az [[1917]]-es orosz forradalomig többségben maradtak.)