„Régi kastély (Hrodna)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
15. sor:
[[IV. Kázmér lengyel király|IV. Kázmér]] lengyel király szintén Grodnót részesítette előnyben Litvánia hivatalos fővárosával szemben. Itt ajánlották fel neki a lengyel koronát, és itt halt meg 1492-ben.
A kastély következő jelentős lakója [[Báthory István erdélyi fejedelem|Báthory István]] volt, aki hatalmas birodalmának fővárosának Grodnót tette meg az 1577-1582-es Moszkvával folytatott háború idején, a szenátus és szejm üléseit ide helyezte át, és a külföldi követeket is fogadta. A firenzei [[Santi Gucci]], [[Józef Roiten]] és [[Antonio Greppi del Ronco]] segítségével a kastélyt az Észak-Itáliára jellemző késő reneszánsz [[Manierizmus (művészet)|manierista]] stílusú saját rezidenciájává építtette át. A történészek azonban ma már megkérdőjelezik a híres építész, Gucci részvételét a munkálatokban.<ref>{{Cite web |title=Не Санці Гучы. Стары замак у Гродне насамрэч спраектаваў немец? |url=https://hrodna.life/articles/hto-spraektavau-staryi-zamak/ |work=Hrodna.life |accessdate=2021-04-09 |language=be}}</ref> Miután Báthory 1586. december 12-én egy vadászatról visszatérve a kastélyban
1633 júniusában [[IV. Ulászló lengyel király]] a kastélyban tartózkodott, és az ország legfőbb embereivel folytatott tanácskozást az Oroszországgal folytatott háborúval kapcsolatos ügyekben.<ref>{{Cite web |title=Smoleńsk 1633-34: "Wypadek hetmana Radziwiłła" |url=http://smolensk1633.blogspot.com/2016/06/wypadek-hetmana-radziwia.html |work=Smoleńsk 1633-34 |date=2016-07-01 |accessdate=2021-04-10 |last=Tomasz}}</ref> 1639 januárjában IV. Ulászló király és Piotr Gembicki érsek-kancellár Grodnóban találkozott [[György Vilmos brandenburgi választófejedelem|György Vilmos brandenburgi választófejedelemmel]]. A reneszánsz kastély megjelenése a 17. század első feléből egy 1650-ből származó leltár egyik illusztrációjából ismert.
| |||