„Gian Galeazzo Visconti” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
lektorsablon le
1. sor:
{{lektor}}
{{Uralkodó infobox
| név = Gian Galeazzo
27 ⟶ 26 sor:
|}}
 
'''Gian Galeazzo Visconti''' {{szülhal}} [[Milánó]] első hercege[[herceg]]e. [[II. Galeazzo Visconti]] fia. Apja még fivérével együtt uralta a várost, de Gian Galeazzo legyőzte zsarnok nagybátyját, és egyesítette a két városrészt. Ő alapította a [[Certosa di Pavia]] kolostort[[kolostor]]t, befejezte a paviai [[Visconti-vár]]at, melyet apja kezdett építeni, és folytatta a munkálatokat a [[milánói dóm]]on. [[I. Mária szicíliai királynő|I. Mária]] [[Nápoly és Szicília uralkodóinak listája|szicíliai királynő]] jegyese.
 
== Élete ==
A [[Visconti-család]] 1262 óta állt [[Milánó]] élén, amikor [[Ottone Visconti]] lett a város érseke[[érsek]]e. A család jelképe egy embert felfalószáján kígyóát (aszülő kígyó (a ravaszság szimbóluma) volt.
Gian Galeazzo apja, Galeazzo a testvérével, [[Bernabò Viconti|Bernabòval]] közösen uralta Milánót. Az 1351-ben született Gian Galeazzo azzal mozdította elő politikai pályafutása sikerét, hogy 1360-ban feleségül vette a [[Valois-ház]]ból származó [[Franciaországi Izabella (1348–1372)|Izabellát]], [[II. János francia király]] leányát. A házassággal megkapta a Vertus grófja címet. Ebből a házasságból született lánya, [[Visconti Valentina orléans-i hercegné|Valentina]]. 1378-ban édesapja elhunyt, így Gian Galeazzo megörökölte a város nyugati felét, és annak rettegett uralkodója lett. Nagybátyja, Bernabò azonban még nála is rosszabbkegyetlenebb rémuralmat vezetett be.
 
Amikor Bernabò végiglovagolt Milánó utcáin, mindenkinek le kellett térdelnie, mintha valami istent tisztelnének. Ha valaki ellenszegült vagy a legcsekélyebb módon is felbosszantotta, az kegyetlen büntetést kapott. Bernabò egy negyven napig tartó, kínzásokkal tarkított büntetést ötölt ki, amelyet nyilvánosságra is hozott, hogy mindenki rettegjen és féljen tőle. 1382-ben Bernabò [[Anjou Lajos]] francia herceggel kötött szövetséget, amelyet azzal érvényesített, hogy Lajos fia feleségül vehette Bernabò unokáját.
 
Gian Galeazzo kezdett félni, hogy Bernabò hatalma túlságosan is megnőhet, ezért úgy tett, mintha zarándokútra indulna, és a város falain kívülre hívta Bernabòtőt. Ezek után elfogatta, majd rács mögé vetette, ahol Bernabò nem sokkal később meghalt, feltehetően megmérgezték. Ekkor Gian Galeazzo egyesítette Milánó két felét, és a teljes város fölött átvette az uralmat.
 
1373-ban a felesége meghalt, és 1380. október 3-án feleségül vette unokatestvérét, Bernabò lányát, Caterinát. Két fiuk született, [[Gian Maria Visconti|Gian Maria]] és [[Filippo Maria Visconti|Filippo Maria]]. 1387-ben Gian Galeazzo a lánya, [[Visconti Valentina orléans-i hercegné|Valentina]] kezét ajánlotta [[VI. Károly francia király]] testvérének, [[I. Lajos orléans-i herceg|Lajos]] orléansi hercegneknek. MikorAmikor a francia udvarban – ahol Bernabò unokája, [[Bajor Izabella francia királyné|Bajorországi Izabella]] volt a királyné – pletykáltak [[Visconti Valentina orléans-i hercegné|Valentináról]], Gian Galeazzo háborúval fenyegette meg őket.
 
Gian Galeazzo több város felett is megszerezte az uralmat. A Scala-dinasztiát kidobta [[Verona (Olaszország)|Veronából]], és a [[Velence (Olaszország)|Velencétől]] északra fekvő [[Treviso|Trevisót]] is elfoglalta. [[Vicenza|Vicenzát]] és [[PaduaPadova|Paduát]] is elfoglalta, de utóbbit 1390-ben elveszítette. A Milánó hercege címet (az addigi Milánó ura helyett) [[IV. Vencel cseh király|Luxemburgi Vencel]] német királytól kapta 1395-ben 100 000 aranyforintért. 1399-ben elfoglalta [[Pisa (település)|Pisát]] és [[Siena|Sienát]]. [[Perugia]] és a többi [[umbria]]i város 1400-ban adta meg magát, [[Bologna|Bolognát]] pedig 1402-ben hajtotta uralma alá. 1400-ban hivatalnokokat nevezett ki, és igyekezett javítani a közegészségügyön[[közegészségügy]]ön. Az adminisztrációban és könyvelésben bevezetett új rendszeréért az első modern [[bürokrácia]] létrehozójának is tartják.
 
1402-ben [[Bologna]] és [[Firenze]] kivételével ebben az évben az összes észak-itáliai terület az övé volt. Bologna fölött győzelmet aratott, és Firenzét is megtámadta, azonban egy seregszemle után 1402. augusztus 10-én megbetegedett és szeptember 3-án, 51 évesen meghalt [[pestis]]ben. Birodalma szétesett, mert örökösei összevesztek azon, hogy törvényes és törvénytelen utódai közt osztotta fel földjeit.
 
== Források ==