„Benzoeviasz” változatai közötti eltérés

balzsamszerű viasz
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Cacattila (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „A '''benzoe viasz''' egy balzsamszerű viasz, melyet számos, Délkelet-Ázsiában honos, a ''Styrax'' nemzettségbe tartozó fa kérgéből n...”
(Nincs különbség)

A lap 2008. április 4., 09:43-kori változata

A benzoe viasz egy balzsamszerű viasz, melyet számos, Délkelet-Ázsiában honos, a Styrax nemzettségbe tartozó fa kérgéből nyernek. Fő összetevője a benzoesav.[1] Számos területen alkalmazzák, például egyes parfümökben, gyógyszerekben és élelmiszerekben is előfordulhat.

Elterjedt elnevezése a benzoe gumi, de ez a név téves, ugyanis kémiailag nem gumi, azaz nem vízben oldható poliszacharid.

Fajtái

Két fő benzoe viasz fajta van: sziámi és szumátrai. A sziámi fajtát a Styrax tonkinensis fából állítják elő, mely Thaiföldön, Laoszban, Kambodzsában, és Vietnámban honos. A szumátrai fajtát a Styrax benzoin fából állítják elő, mely Szumátrán őshonos. Mindkét fából hasonló módszerrel nyerik a benzoe viaszt, azaz a fák kérgét megsértve azok védekező váladékként választják ki a benzoe viaszt.

Felhasználása

  • A benzoeviasz kedvelt összetevője a parfümöknek, mert saját, kellemes illattal rendelkezik, valamint megköti, és csak lassan bocsátja ki a hozzá kevert egyéb illatanyagokat.
  • A keleti ortodox egyházaknál (leginkább Oroszországban) a liturgiához tartozó füstölő egyik alapanyaga.
  • Japán, indiai, és kínai stílusú füstölőkben is megtalálható.
  • Az indiai kultúrában a belőle készült sambrani vagy sambraani füstölőket a haj kezelésére, illatosítására, valamint fertőzések megelőzésére használják.
  • Élelmiszerek esetén főként zsírok tartósítására alkalmazzák E906. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. Nincs ismert mellékhatása, de a benzoesavra érzékeny egyéneknél allergiás reakciókat válthat ki.

Külső források

A Wikimédia Commons tartalmaz Benzoeviasz témájú médiaállományokat.
  1. Pastrorova I, de Koster CG, Boom JJ (1997). „Analytic Study of Free and Ester Bound Benzoic and Cinnamic Acids of Gum Benzoin Resins by GC-MS HPLC-frit FAB-MS”. Phytochem Anal (8), 63-73. o.