„Gyula ostroma (1529–30)” változatai közötti eltérés

==Előzmények==

[[Szapolyai János]] és [[I. Ferdinánd]] osztrák főherceg megválasztását követően indultak el a harcok [[Magyarország]] területén a két király hívei között, mely polgárháborús időszakot ide-oda pártolások, árulások és török intervenciók jellemeztek. A főurak és az egyes földesurak közötti évek óta feszülő ellentétek és a hadiszerencse alakulásai is meghatározták a pártoskodásokat.<br>

 

Gyula várának katonái tartottak Szapolyai várható támadásától, ezért igyekeztek megerősíteni magukat és állandó készenlétben voltak.<ref>Czibakot ajándékokkal próbálták maguknak megnyerni, hogy Szapolyainál kéviseltesse érdekeiket.</ref> Miután György parancsba adta birtokának, hogy álljanak Ferdinánd mellé, Gyula és a legtöbb vár [[Világos]], [[Zaránd]], [[Borosjenő]], [[Dészna]] és [[Pankota]] ezt megtették, s Gyula városának tisztjei pedig lefoglalták a herceg számára az adókat, s a [[Zaránd vármegye|zarándi]] dézsmát, amely kiváltotta [[Erdődi Simon]] haragját, ezért egyházi tilalom alá vette a környéket.<ref>Ezt még [[Szalaházy Tamás]] a herceg által megtett püspök is fenntartotta, egész addig amíg 440 forintot nem fizettek neki. Magyarország hadtörténete, 170. old.</ref><br>