„R–11 (rakéta)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Átirányítás ide: Tumanszkij R–11 |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Rakétaadat
| kép = Scud Launcher.jpg
| kep_alair = Amerikai, gyakorló céllá átalakított rakéta felállítása indítási helyzetbe
| naton = SS–1 Scud
| egyebn = R–17, R–300 Elbrusz
| funkció = [[Kis hatótávolságú ballisztikus rakéta]]
| terv = [[Koroljov OKB]]
| szolg = [[1957]].
| h = 10,70 m
| d = 0,88 m
| m = 4400-6500 kg
| teher = 600-950 kg
| r = 150-700 km
| cep = 4000 m
| fok = 1
}}
Az '''R–11''' (későbbi változatai az '''R–17''' és az '''R–300 Elbrusz''', NATO-kódneve '''SS–1 Scud''') [[kis hatótávolságú ballisztikus rakéta|kis hatótávolságú ballisztikus rakéták]], melyeket az [[1950-es évek]] második felére fejlesztettek ki a [[Szovjetunió]]ban [[Szergej Koroljov]] vezetésével, nagyrészt a zsákmányolt [[második világháború]]s német rakétákra (mindenekelőtt a [[V–2]]-re) alapozva. Az egyszerű felépítésű, egy fokozatú, folyékony hajtóanyagú rakéta hagyományos vagy [[atomtöltet]]et hordozhatott. Indítójárműve eredetileg lánctalpas harcjármű, későbbi változatait a [[MAZ–543]] négytengelyes tehergépjárműre telepítették.
A világ számos országába exportálták. Sok helyen gyártották is, több országban ezen rakéta (gyakran illegális) gyártása és továbbfejlesztése teremtette meg az alapot az önálló rakétagyártáshoz. Észak-Koreában és [[Irán]]ban is gyártják. [[Irak]] az [[irak-iráni háború]]ban és az [[öbölháború]]ban tömegesen vetette be a rakétákat, melyek hatótávolságát helyben megnövelték.
A rakéta előkészítése az indításra sok időt vesz igénybe, pontatlan, emiatt csak tömegpusztító fejrésszel lenne alkalmazható hatásosan, a Szovjetunióban a [[TR–1 Temp]] rakéták váltották le. A [[Magyar Néphadsereg]]ben az [[1990-es évek]] elejéig állt rendszerben.
== Lásd még ==
== Külső hivatkozások ==
{{commonscat|SS-1 Scud}}
===Lábjegyzetek===
<references/>
[[en:Scud]]
| |||