„Naplás-tó” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „A '''Naplás-tó''' és környezete (Cinkotai-kiserdő) a Budai Tájvédelmi Körzet után Budapest második legnagyobb, összesen 150 hektáros [[természetv...” |
(Nincs különbség)
|
A lap 2009. január 2., 21:55-kori változata
A Naplás-tó és környezete (Cinkotai-kiserdő) a Budai Tájvédelmi Körzet után Budapest második legnagyobb, összesen 150 hektáros természetvédelmi területe, a főváros legnagyobb kiterjedésű állóvize a XVI. kerületben.
A tó kialakulása
1978-ban a Szilas-patak visszaduzzasztása révén alakult ki. 1997 óta védett természeti terület, hivatalos neve Szilas-pataki árvízvédelmi tározó.
Élővilága
A környező nádas valamint a patak völgyében lévő alsó- és a felső lápréten kialakult gazdag növény- és állatvilág miatt nyilvánították védetté. Olyan védett növényfajok találhatók itt, mint a struccpáfrány, a szibériai nőszirom, több orchideaféle, valamint a gyapjúsás. A tótól északra fűzláp található, mely szigorúan védett terület, csak tudományos célból, engedéllyel látogatható. Több védett állatfaj is egyedül itt fordul elő a fővárosban, többek között az imádkozó sáska és a nappali pávaszem. A tó fontos élőhelye a hazánkban őshonos egyetlen teknősfajnak, a mocsári teknősnek. A környező nádas budapesti viszonylatban gazdag madárvilágnak nyújt fészkelő és pihenőhelyet.
A Naplás-tó és az ember
Az év nagy részében engedéllyel lehet horgászni, míg télen a befagyott tavon korcsolyapályát alakítanak ki. A tó és környezete gyakori célpontja a természetjáró fővárosi túristáknak és kerékpárosoknak.