„Érzékelő” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a címsorok
Egy kis formázás, linkek hozzáadása,
1. sor:
Az '''érzékelő''' vagy '''szenzor''' olyan elem, amely egy mérendő tulajdonságtól[[tulajdonság]]tól függő jelet[[jel]]et szolgáltat. A mérendő tulajdonság és a jel egyaránt lehet fizikai[[fizika]]i, kémiai[[kémia]]i, biológiai[[biológia]]i stb. jellegű. Fontos, hogy a mérendő tulajdonság, és az érzékelő által szolgáltatott jel egymásnak kölcsönösen egyértelmű függvényei legyenek.
 
'''Az érzékelő ismérvei:'''
*A mérendő tulajdonság megváltozására a lehető legnyagyobblegnagyobb mértékben érzékeny.
*Minden mással szemben minél kevésbé érzékeny.
*Nem befolyásolja a mérendő tulajdonságot.
9. sor:
 
==Irányításelméleti megközelítés==
Irányításelméleti szempontból az érzékelő tekinthető egy olyan rendszernek, melynek a bemenete a mérendő tulajdonság (illetve ennek az értéke), a kimenete pedig az érzékelő által szolgáltatott jel. Így az érzékelőhöz, mint rendszerhez, rendelhető egy rendszermodell, mely felhasználható az érzékelő tulajdonságainak vizsgálata során.
 
==Az érzékelők tulajdonságai==
21. sor:
<table width="100%"><tr><td align="center"><math>y=f(x)\,</math></td></tr></table>
 
[[függvény]].
 
A fenti függvény ideális esetben lineáris, a gyakorlatban azonban a statikus karakterisztika eltér ettől.
37. sor:
 
====Méréstartomány====
Valódi érzékelők esetében tehát az érzékenység függ a mért tulajdonságtól. Ezen függés vizsgálata azért szükséges, mert a gyakorlatban általában létezik egy minimálisan szükséges, vagy előírt érzékenység, és elő fordulhatelőfordulhat, hogy a szenzor a mért tulajdonság bizonyos értékei esetén nem rendelkezik ezzel az érzékenységgel.
 
A szenzor méréstartományának a mért tulajdonság értékének azon intervallumát értjük, melyen a szenzor érzékenysége a minimálisan elvárt érzékenységet eléri.
44. sor:
 
====Feloldás====
Bizonyos szenzorfajtáknál előfordulhat, hogy a szenzor nem képes reagálni a mért mennyiség tetszőlegesen kicsi megváltozására, illetve a kimenőjel csak diszkrét értékeket vehet fel. Ilyenkor a statikus karakterisztika "lépcsőzetes"„lépcsőzetes”.
 
Jó példa a lépcsőzetes karakterisztikára a huzalpotenciométerek esete.
52. sor:
 
====Sávszélesség====
Az érzékelő időállandóival áll szoros kapcsolatban a [[sávszélesség]], amely a mért jellemző azon frekvenciatartományát jelöli, melyben az érzékelő képes követni a mért jellemző értékének változását.
 
===Az érzékelőknél előforduló fontosabb hibafajták===
58. sor:
 
====Tranziens hiba====
A tranziens hiba akkor jelentkezik, amikor az érzékelő nem képes követni a mért mennyiség értékének hirtelen megváltozását. Ezen hibafajta jellemzője, hogy amint az érzékelő "beáll"„beáll” (azaz utoléri a mért mennyiséget), megszűnik.
 
====[[Hiszterézis]]====
A [[hiszterézis]] szenzorok esetében azt jelenti, hogy érzéketlenek – nem azonnal reagálnak a rájuk ható erőkre, hanem késleltetéssel, vagy pedig nem térnek teljesen vissza az eredeti állapotukba.
 
====[[Zaj]]====
Zajnak[[Zaj]]nak nevezzük a szenzor működése során a jelben megjelenő véletlenszerű ingadozást, melyet nem a mérendő tulajdonság változása, hanem a szenzor működése vált ki.
 
====A véges feloldásból eredő eltérés====
78. sor:
 
===A reális érzékelők tulajdonságai, illetve jellemző hibái===
A technikailag kivitelezhető érzékelők statikus karakterisztikája általában nem lineáris, illetve csak egy bizonyos tartományon tekinthető annak, következés képpenkövetkezésképpen az érzékenységük sem állandó. Méréstartományuk, sávszélességük, feloldásuk pedig fizikai korlátaikból kifolyólag véges, működésük közben tranziens hiba, illetve zaj keletkezik.
 
==Az érzékelők csoportosítása a mérési elv, vagy a felhasznált jelenség alapján==
84. sor:
 
A gyakrabban felhasznált jelenségek:
# [[Ellenállás]]változás
# Ellenállásváltozás
# [[Kapacitás]]változás
# Kapacitásváltozás
# [[Induktivitás]]változás
# Induktivitásváltozás
# Indukció
# Termofeszültség kialakulása
# [[Piezoelektromosság|Piezoelektromos]] jelenség
 
==Az érzékelők csoportosítása a mért tulajdonság alapján==
149. sor:
<ol>
<li>piezokristályos érzékelők</li>
<li>[[nyúlásmérő bélyeg]]</li>
</ol></td>
</tr>
170. sor:
<td width="100%" height="16" style="background-color:#FFFFFF; vertical-align:top;" colspan="2">
<ol>
<li>[[Hall-effektusoneffektus]]on alapuló érzékelők</li>
</ol></td>
</tr>