„Afázia” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
típusok leírása bővebben
a elírások jav., link, kieg.
1. sor:
Az '''afázia''' összefoglaló elnevezése mindazon beszédzavarnak, amelyek organikus [[agy]]i sérülés következtében jönnek létre. A szó [[görög nyelv|görög]] eredetű: aphasia.<!-- jelentése=? -->
 
Az afáziának több formáját lehet megkülönböztetni:
9. sor:
A '''szenzomotoros afázia''' fő tünete ép [[hallás]] mellett a beszédmegértés zavara; emellett folyamatos beszéd, szó- és hangtévesztések, neologizmusok jellemzik.
 
A '''motoros afáziában''' a beszédszervi működések mellett leginkább a beszédkészségek érintettek; a beszéd megértése és a nyelvi emlékezet közepesen zavart, ami félreértésekhez vezethetnekvezet.
 
A '''szemantikusbanszemantikus afáziában''' az egyes szavak jelentésének felfogása sérül.
A '''szintaktikai afáziában''' a mondatalkotás nem megfelelő (agrammatizmus).
 
A felsoroltakon kívül az afáziának másféle és kombinált változatai is lehetségesek, itt megemlíthető például az '''akalkulia''' és az '''alexia'''. A ''vezetési afázia'' a Broca- és a Wernicke-központ közötti kapcsolat megszakadása, amiben a beteg nem tudja megismételni a mondottakat. ''Transzkortikális afáziában'' az érintett nem tud magától beszélni, de tud hangosan olvasni. ''Amnesztikus afáziában'' folyamatosan képes beszélni, de szómegtalálási nehézségei vannak.
 
Minden típusban az írott nyelv használata ugyanúgy zavart lehet, mint a beszéd. ''Globális afáziában'' a [[nyelv]] minden formája érintett, és a beteget akár teljesen megfoszthatja a nyelv minden formájától.
 
A szenzoros és a motoros afázia klasszikus leírói [[Carl Wernicke]] és [[Paul Broca]]. A beszéd szenzoros (érző) és motoros (mozgató) központjait a kéreg különböző pontjaira lokalizálták és az afáziát ezen központok sérülésével magyarázták. Az afázia megismerésére való törekvések közös vonása, hogy a beszédfunkciókat, illetve azok zavarát nem egységes elszigetelt központok működésére, hanem többféle idegrendszeri folyamat egyidejű integratív összekapcsolódására, illetve ezek zavarára vezetik vissza. Az afáziás gyermekek rendszeres logopédiai[[logopédia]]i foglalkoztatást igényelnek.
 
==Források==
* Pedagógiai lexikon, szerk. Nagy Sándor, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1984–1988
* Blanken, Gerhard (Hg.): ''Einführung in die linguistische Aphasiologie. Theorie und Praxis.'' Freiburg: HochschulVerlag, 1991 (ISBN 3-8107-5055-7) {{de}}
* Leischner, Anton: ''Aphasien und Sprachentwicklungsstörungen: Klinik und Behandlung.'' Stuttgart: Thieme, 1987 (2. Aufl.) (ISBN 3-13-573902-3) {{de}}
* Lutz, Luise: ''Das Schweigen verstehen: Über Aphasie.'' Berlin: Springer, 2004 (3. Aufl.) (ISBN 3-540-20470-9) {{de}}
* Pohlmann, Mareike: ''Die Aphasie-Selbsthilfegruppe: Theorie und Praxis - Von der Gründungsidee bis zur Umsetzung'', Saarbrücken: VDM Verlag Dr Müller, 2007, ISBN 978-3-8364-1377-0 {{de}}
* Schöler, Meike & Holger Grötzbach: ''Aphasie: Wege aus dem Sprachdschungel.'' Berlin: Springer, 2004 (2. Aufl.) (ISBN 3-540-20469-5) {{de}}
* Tesak, Jürgen: ''Einführung in die Aphasiologie.'' 2., aktualisierte Auflage. Stuttgart/New York: Thieme, 2006 (ISBN 3-13-111112-7) {{de}}
 
==Ajánlott irodalom==
* Horányi Béla, Neurológia, Budapest, 1961.
 
[[Kategória:Beszédzavarok]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Afázia