Wikipédia

„II. Lajos hesseni nagyherceg” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
kieg
1. sor:
{{Infobox Uralkodó
'''II. Lajos''' ([[német]]ül: ''Ludwig II. von Hessen und bei Rhein'', [[1777]] [[december 26.]], [[Darmstadt]]- [[1848]] [[június 16.]], [[Darmstadt]]) hesseni nagyherceg [[1830]]- tól haláláig. [[I. Lajos]] fia volt.▼
| name =II. Lajos
| title =[[Hessen uralkodóinak listája|Hessen nagyhercege]]
| image =[[Fájl:1777 Ludwig II.JPG|200px|caption]]
| caption =Lajos hesseni nagyherceg
| reign =[[1830]]. [[április 6.]] – [[1848]]. [[június 16.]]
| coronation =
| othertitles =
| full name =Ludwig von Hessen–Darmstadt und bei Rhein
| predecessor =[[I. Lajos hesseni nagyherceg]]
| successor =[[III. Lajos hesseni nagyherceg]]
| suc-type =
| heir =
| queen =
| prince =
| consort =
| spouse =[[Vilma hesseni nagyhercegné|Vilma badeni hercegnő]]
| issue =[[III. Lajos hesseni nagyherceg|Lajos trónörökös]]<br>Károly Vilmos<br>Erzsébet<br>[[Sándor hessen–darmstadti herceg|Sándor Lajos]]<br>[[Marija Alekszandrovna orosz cárné|Maximilianna Vilma Mária]]
| royal house =[[Hessen–Darmstadti-ház]]
| royal anthem =
| father =[[I. Lajos hesseni nagyherceg]]
| mother =Henrietta Lujza hessen–darmstadti hercegnő
| date of birth =[[1777]]. [[december 26.]]
| place of birth ={{Zászló|Németország}} [[Darmstadt]]
| date of death =[[1848]]. [[június 16.]]
| place of death ={{Zászló|Németország}} [[Darmstadt]]
| date of burial =
| place of burial =
|}}
▲'''II. Lajos hesseni nagyherceg''' ([[németNémet nyelv|németül]]ül: ''Großherzog Ludwig III. von Hessen und bei Rhein''; [[Darmstadt]], [[1777]]. [[december 26.]], – [[Darmstadt]]-, [[1848]]. [[június 16.]], [[Darmstadt]]) hesseni1830–1848 nagyhercegközött [[1830]]-Hesseni tól haláláig. [[I. LajosNagyhercegség|Hessen]] fia voltnagyhercege.
 
==Származása és ifjúkora==
[[Fájl:1777 Ludwig II.JPG|bélyegkép|240px|II. Lajos hesseni nagyherceg]]
 
Lajos herceg [[1777]]. decemberében született [[I. Lajos hesseni nagyherceg|X. Lajos hessen–darmstadti őrgróf]] és Henrietta Lujza hessen–darmstadti hercegnő első gyermekeként. Szülei gondos, alapos oktatásban részesítették; az ifjú hercegnek lehetősége nyílt arra, hogy megismerkedjék a kor legnagyobb német íróival és gondolkodóival, mivel szülei ekkoriban [[Weimar]]ban időztek. A család [[1790]]-ben tért vissza a hesseni fővárosba, mikor X. Lajos őrgróf megkezdte uralkodását. Az immár trónörökösi címet viselő Lajos herceg [[1795]]. őszén beiratkozott a [[lipcse]]i egyetemre, ahol egészen [[1798]] végéig tanult. Szülei és testvérei a fenyegető francia csapatok elől kétszer is menekülni kényszerültek az országukból; [[1796]]. júliusában éppen Lipcse környékére. Az iskolai tanulmányai befejeztével von Baumach báró társaságában a trónörökös egy [[Németország]] körüli útra indult, melynek során hosszabb időt töltött nagybátyja, [[II. Frigyes Vilmos porosz király]] udvarában.
Szülei I. Lajos és Luise Henriette Karoline Hessen-Darmstadt voltak.
 
[[1799]]-ben véglegesen visszatért a hesseni fővárosba; ettől fogva trónörökösi teendőinek és a hadseregnek szentelte magát. Édesapja megbízásából diplomáciai és reprezentatív feladatokat is ellátott: Lajos trónörökös képviselte országát [[I. Napóleon francia császár]] koronázásán, valamint ő folytatott tárgyalásokat a [[napóleoni háborúk]]at lezáró [[bécsi kongresszus]]on. A harcok során nagyhercegségéé emelt hesseni állam belpolitikájába is volt beleszólása, mivelhogy az országgyűlés felső táblájának tagja volt, s a gyűléseken rendszerint részt is vett. [[1823]]-ban az államtanácsba is bekerült.
Tulajdonképpen neki nem szabadott a kormány munkájában részt vennie, csak az első kamara ülésén lehetett ott, valamint [[1823]]-tól az államtanács tagja volt. Tekintélyes adóssága az állami adókasszának nagy konfliktusokat hozott neki a kormányba-lépés után.
 
==Uralkodása==
A feleségétől, [[Vilhelmina badeni hercegnő]]től született gyerekei közül csak négy élte meg a felnőttkort- III. Lajos, Károly herceg, Sándor herceg és Mária, aki [[II. Sándor orosz cár]] felesége lett. Azonban nem mind a négyen voltak az ő gyerekei, valószínű, hogy néhánynak Baron [[August von Senarclens de Grancy]] gyermekei voltak, aki Lajos feleségének szeretője volt.
 
A trónörökös édesapja halála napján, [[1830]]. [[április 6.|április 6]]-án II. Lajos néven került a hesseni trónra. Regnálása elején rögtön zavargásokkal kellett szembenéznie. A felkeléseket főleg külföldiek szították az egyszerű parasztok körében; s bár Lajos nagyherceg öccse, Emil herceg uralkodói parancsra gyorsan felszámolta a lázadók csapatait a hesseni sereg élén, a lakosság körében csak nehezen állt helyre a rend.
== Gyermekei ==
 
II. Lajos megkísérelte apja reformpolitikáját folytatni, elődje által kinevezett minisztereit nem váltatta le. Jelentősebb újításokat nem tudott elérni a gazdaság terén, ugyanakkor a közigazgatási rendszert annak újjászervezésével átláthatóbbá és lényegesen egyszerűbbé tette. Vallási kérdésben a nagyherceg engedékenynek mutatkozott a [[katolikus egyház]]zal szemben annak ellenére, hogy a hesseni államvallás hivatalosan az [[evangélikus kereszténység]] volt. Engedélyt adott egy katolikus iskola építésére, illetve a gießeni egyetemen a katolikus és a protestáns vallásúak egyenlő bánásmódban részesültek, egyik felekezet hívei sem élveztek előnyöket. Állami iskolákat hoztak létre a nagyherceg támogatásával; fejlesztették az oktatás színvonalát. A kézműipari termékeket hivatalos kiállítások rendezésével segítették; az [[1842]]-es harmadik [[mainz]]i kiállításon már az összes német tagállam részt vett. Új büntetőtörvénykönyv született, a polgári törvénykönyvet több pontban is módosították.
*[[III. Lajos, hesseni nagyherceg|Lajos, hesseni nagyherceg]] (1806–1877)▼
*Károly hesseni herceg (1809–1877)
*gyermek (született és meghalt 1820)
*Erzsébet hesseni hercegnő (1821–1826)▼
*Sándor hesseni herceg (1823–1888)
*[[Marija Alekszandrovna orosz cárné|Mária hesseni hercegnő]] (1824–1880)▼
 
Az állam jelentős beruházásaként II. Lajos uralkodása alatt építették meg az első hesseni vasútvonalakat: a Main–Neckar–Bahn szakaszt [[Frankfurt am Main|Frankfurt]] és Heidelberg–Mannheim között a főváros felé, továbbá a Frankfurtból [[Kassel]] irányába tartó Main–Weser–Bahn pályát. Ezek a szakaszok a mai hesseni fő vasútvonalak szerves alapjait adták. Az építkezéseket a hesseni és a badeni állam együttes anyagi forrásaiból fedezték, így a később elkészült pályák is közös hesseni–badeni tulajdonba kerültek.
== Forrás ==
* [http://en.wikipedia.org/wiki/Louis_II,_Grand_Duke_of_Hesse| angol nyelvű wikipédia]
 
==Házassága és gyermekei==
[[Kategória:Hesseni-ház]]▼
[[Kategória:Német történelmi személyek]]
 
II. Lajos nagyherceg [[1803]]-ban kötött eljegyzést elsőfokú unokatestvérével, [[Vilma hesseni nagyhercegné|Vilma badeni hercegnővel]], akinek édesanyja, [[Amália hessen–darmstadti hercegnő]] a nagyherceg apai nagynénje volt. Az esküvőre [[1804]]. [[június 19.|június 19]]-én került sor [[Baden]]ben. Hivatalosan négy gyermekük született, azonban Vilma nagyhercegné [[August von Senarclens de Grancy]] báróval folytatott viszonyából valószínűleg két utód származott, akiket a nagyherceg sajátjaként ismert el:
 
▲* [[III. Lajos, hesseni nagyherceg|Lajos, hesseni nagyhercegherceg]] (1806–1877), később Hessen nagyhercege
* Károly Vilmos herceg (1809–1877), nőül vette Mária Erzsébet porosz hercegnőt
* koraszülött gyermek (1820)
▲* Erzsébet hesseni hercegnő (1821–1826), kisgyermekként elhalálozott
* [[Sándor hessen–darmstadti herceg|Sándor Lajos herceg]] (1823–1888), morganatikus házasságot kötött Julia von Hauke grófnővel; [[Battenbergi-ház|Battenberg]] hercege
▲* [[Marija Alekszandrovna orosz cárné|MáriaMaximilianna hesseniVilma Mária hercegnő]] (1824–1880), házassága révén Oroszország cárnéja.
 
[[1843]]-től kezdve II. Lajos nagyherceg egészsége rohamos hanyatlásnak indult. [[1848]]. márciusában az egyre feszültebb belpolitikai helyzet – mely végül forradalomba torkollott – arra késztette, hogy [[március 5.|március 5]]-én lemondjon a kormányzáshoz való jogáról legidősebb fia javára, régenssé emelve a herceget. A nagybeteg II. Lajos [[1848]]. [[június 16.|június 16]]-án hunyt el a hesseni fővárosban. Örökébe legidősebb fia lépett III. Lajos néven.
 
{{Hesseni uralkodó|elozo=[[I. Lajos hesseni nagyherceg|I. Lajos]]|
|kovetkezo=[[III. Lajos hesseni nagyherceg|III. Lajos]]|
|évek= 1830 – 18848|
}}
 
==Források és irodalom==
{{közvagyonkat|Louis II, Grand Duke of Hesse}}
{{Fordítás|en|Louis II, Grand Duke of Hesse|oldid=279000584|n=a|4=angol}}
* Walther: ''[http://de.wikisource.org/wiki/ADB:Ludwig_II._(Gro%C3%9Fherzog_von_Hessen_und_bei_Rhein) Ludwig II.]''; Allgemeine Deutsche Biographie (ADB) 19. kötete, Duncker & Humblot, Lipcse, 1884
* [http://mdz.bib-bvb.de/digbib/lexika/adb/images/adb019/@ebt-link?target=idmatch(entityref,adb0190559) Életrajza] {{de}}
* [http://www.thepeerage.com/p10100.htm#i100996 Életrajzi adatok]
 
{{Portál|Németország|-}}
 
{{DEFAULTSORT:Lajos 02}}
▲[[Kategória:Hesseni-ház nagyhercegek]]
[[Kategória:Hessen–Darmstadti-ház]]
 
[[en:Louis II, Grand Duke of Hesse]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Lajos_hesseni_nagyherceg”