[[Fájl:Old latin gospel.jpg|250px|bélyegkép|A Vetus Latina egyik példájapéldánya: A [[Codex Vercellensis]] egy oldala, [[János evangéliuma|János evangéliumának]] részletével (16:23-30)]]
A '''Vetus Latina''' ([[latin]]ul: ''régi + latin'', ti. fordítás); vagy '''Itala''' (latinul: ''[[itália]]i, ti. fordítás, a cím változata''), a [[Biblia]] [[Vulgata]] előtti latin fordításaifordításainak neve. Ezek története az újszövetségi iratok születésével párhuzamosan vette kezdetét, helyi, egyházközségi használatra született a variánsok sokasága. Az ''Itala'' a [[3. század|3]]-[[4. század]] környékén Itáliában készült egyik híresebb változat, ami teljes, ennek is több helyi variánsa alakult ki. Az [[egyházatyák]] idézetei tartották fenn a Vetus Latina-variánsok szövegeit (ez az úgynevezett „indirekt”, azaz nem szándékos hagyományozás).
A Vetus Latina-variánsok között sok nem volt teljes, egyes könyvek szövegét tartalmaztatartalmazza csak, vagy csak szakaszokét. Az Ószövetségi változatokhoz a [[Septuaginta|Septuagintát]] és [[Origenész]] [[Hexapla|Hexapláját]] használták többek között. [[Szent Jeromos|Jeromos]] a [[Vulgata]] megalkotásakor a Vetus Latina-szöveghagyományt vette alapul, azt korrigálta és alkotta újra saját megoldásai alapján (így született például a Zsoltárok könyvének kétféle változata Jeromosnál). Néhány [[ószövetség]]i könyv ([[Makkabeusok 1. könyve]], [[Makkabeusok 2. könyve]], [[Barukh könyve]], [[Jeremiás levele]], a [[Sirák könyve|Széfer ben Szíra]]) főleg a Vetus Latina-anyagok beemelésével készült a [[Vulgata|Vulgatában]]. A római katolikus liturgiában használatos [[Psalterium Romanum]] szövege is feltehetőleg egya Vetus Latina-zsoltárfordítást zsoltárfordítását őrzi.
A [[bencés rend]] [[benediktbeuren]]i kolostorában külön a Vetus Latina hatalmas szöveghagyománya feldolgozásának szentelt intézet működik ''Vetus Latina Institut'' néven.
