„I. Kilidzs Arszlán rúmi szultán” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a I. Dawud Kilij Arslan lapot átneveztem I. Kilidzs Arszlán névre: magyar szakirodalom így használja
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{lektor}}
'''I. Dávúd Kilidzs Arszlán''' (eredetiben داود قلج أرسلان – Dāwūd Qiliğ Arslān, modern törökül Kiliç Arslan; 1079–1107) az [[Ikóniumi Szultánság]] (Rüm) uralkodója (uralkodott [[1092]]-től haláláig), [[I. Szulejmán ikóniumi szultán|I. Szulejmán]] fia volt.
I. Dawud Kilij Arslan, másnéven: I. Kiliç Arslan, („Oroszlánkard, vagy oroszlánölő”), (törökúl: ''Kiliç Arslan''', ''Kilidsch Arslan'', ''Kylydsch Arslan'', németül: ''Qiliğ-Arslan'', angolul: ''Kilij Arslan'' (1079-1107), 1092-1107 közt szultán a [[Rúmi szultánság]]-ban.
 
Apja, [[I. Suleiman ibn Kutalmiş]] szultán halála után [[Malik Sah]] szeldzsuk szultán udvarában szigorúan őrzött túszként tartották, ahonnan csak a szultán halálakor, 1092-ben szabadult ki.
 
Ezt követően [[NiceáNikaia|Nikaiába]]-ba (Izmir) vonult, ahol legyilkoltameggyilkolta nagybátyját [[SzmirnaiSaka Chakaszmirnai Emiremír]]-t. Ezzel stabilizálta szultáni uralmát a birodalomban.
 
Amikor a [[Remete Péter]] és [[Walter Sans-Avoir]] keresztes hadai Niceát elérték, I.Kilidzs Kiliç ArslanArszlán fáradhatatlanul küzdve, s a város polgáraival összefogva visszafoglalta a várost. Mintegy 20.000 keresztes harcos pusztult el e küzdelemben, a megmaradtakat pedig rabszolgaként adták el. Ennek a váratlan és könnyű győzelemnek a hatására a keresztesek – fő haderejük későbbi Kis-Ázsiába érkezéséig – jelentősebb veszélyeztetést nem jelentettek a szeldzsuk birodalomra.
Ezért I. KiliçKilidzs ArslanArszlán ekkor a kelet-anatóliai [[DanismendDánismandidák]] birodalomrabirodalmára csapott le, ahol [[DanismendDánismand GhaziGází]] (|Malik Ghazi) volt hatalmon. Mivel I. Kiliç ArslanKildzs Arszlán keleten, a danismendekkel volt elfoglalva, az első keresztesek háború megérkező fő hadereje 1097. májusában megostromolta NiceátNikaiát. Ő visszasietett a fővároshoz, azonban a keresztes lovagok észrevéve ezt, bekerítették csapatait és a következő május 21-i csatában le is győzték. Ezért a város és környéke visszakerült a Bizánci Birodalomhoz. A csatavesztés következményeként I.KiliçA Arslanszultán felesége és gyermekei fogolyként Konstantinápolyba kerültek.
 
Mivel a keresztes hadak Anatóliában tovább folytatták előrenyomulásukat, I. KiliçKilidzs ArslanArszlán június 29-én DoryleumnálDorülaionnál kelepcébe csalta őket. Mivel azonban íjászainak erőteljes csapásaival sem tudta áttörni a keresztesek védelmi vonalait, [[TarentoiI. Bohemund antiochiai fejedelem|Tarantói Bohemund]] vezetésével a keresztes lovagok egy csoportjának július 1-én sikerült a törökök táborát elfoglalni ([[Doryleumidorülaioni csata]], 1097). I. KiliçA Arslanszultán visszavonult és a kereszteseket tovább nem zaklatta. Megelégedett csupán azzal, hogy a keresztesek vonulási útjai mentén a termést és a vízvételezési lehetőségeket megsemmisítette, tönkretette.
 
1101-ben egy újabb keresztes haderővel sikeresen csapott össze [[Eregi]]-nél (HeracleiaHérakleia/Konyal). A törököknek ez a fontos győzelme végleg megsemmisítette a keresztes csapatok legyőzhetetlenségéről szóló mítoszt. Ezen nagy győzelmet követően helyezte át a fővárost [[Konya]] városába ([[IconionIkonion]]). 1104-ben Kilidzs Arszlán visszatért a Dánismandidákkal folytatott korábbi háborúskodáshoz, amely Dánismand közbejött halála miatt nem volt könnyű eset.
 
1107-ben KiliçKilidzs ArslanArszlán meghódította [[MosulMoszul]]-t , azonban az aleppóia [[RadwanRadván aleppói emír]]rrel (Szíria) és az iráni [[MohammedMuhammad Tapar]] szeldzsuk-nagyszeldzsuk szultánnal folytatott harcokban vereséget szenvedett. A haderő birodalomba történő visszavonulása során I. KiliçKilidzs ArslanArszlán a [[KaburHábúr]] folyóba fulladt ([[1107]]).
1104-ben I. Kiliç Arslan visszatért a danischmendekkel folytatott korábbi háborúskodáshoz, amely Malik Ghazis közbejött halála miatt nem volt könnyű eset.
 
1107-ben Kiliç Arslan meghódította [[Mosul]]-t , azonban az aleppói [[Radwan]] (Szíria) és az iráni [[Mohammed]] szeldzsuk-szultánnal folytatott harcokban vereséget szenvedett. A haderő birodalomba történő visszavonulása során I. Kiliç Arslan a [[Kabur]] folyóba fulladt (1107).
 
==Források és irodalom==