„Billenőszekrényes járművek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Helyi foralom: gépelés |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Spanyol –> Spanyolország |
||
5. sor:
== Technika ==
Alapvető kétféle szekrénybillentési elvet különböztethetünk meg, a passzív és az aktív rendszert:
* A ''passzív szekrénybillentés'' esetén a járműszekrény a [[tömegközéppont]]ja felett támaszkodik a futómő felfelé meghosszabbított részére. Ívbe behaladás esetén a [[centrifugális erő]] hatására a járműszekrény felfüggesztési pont alatti része kifelé, felette befelé billen. A lengéseket csillapítóelemek mérsékelik. Ezzel a módszerrel a szekrénybillenés [[szög]]e a függőlegeshez képest 3,5°-ra korlátozott, mely alacsonyabb az aktív rendszerekkel elérhető értéknél. A ''passzív szekrénybillentés'' [[mozdony]]ok szekrényénél nem alkalmazható. A kisebb billenési [[szög]] a jármű ívben haladási sebességének lényeges növelését nem teszi lehetővé, annak inkább csak utazási komfortnövelő szerepe van. Előnye viszont az egyszerűbb szerkezeti kialakítás. ''Passzív szekrénybillentés''t alkalmaznak a [[Spanyolország|spanyol]] eredetű [[Talgo]] Pendular típusú járműveknél.
* Az ''aktív szekrénybillentés''nél hidraulikus [[munkahenger]]ek vagy elekromos szervóhajtások ([[Villamos gép|villamos motor]]ok és [[csavar]]orsós hajtóművek, melyek a forgómozgást lineárissá alakítják) biztosítják a kocsiszekrények billentését. Ezzel a módszerrel 8°-os billentés valósítható meg.
Aktív hidraulikus rendszerek közé tartozik a [[Fiat Ferroviaria]] (ma: [[Alstom]]) [[Pendolino]]-rendszere, míg aktív elektromos rendszer az [[Adtranz]] (ma: [[Bombardier Transportation|Bombardier ]]) és a [[Siemens Transportation Systems|Siemens]] rendszere.
48. sor:
== Története ==
A billenőszekrényes vonatok ötlete már az 1940-es években felmerült az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban. Az első kísérleteket az 1970-es években a [[
[[Németország]]ban egy billenőszekrényes dízelmotorkocsival végezték az első kísérleteket az [[Ingolstadt]]–[[Treuchtlingen]] vasútvonalon, azonban a [[Deutsche Bundesbahn]] és a német vasútijármű-ipar további hosszú évekig nem foglalkozott a rendszerrel (miután a légrugózáson alapuló rendszeren alapuló technológia kudarcnak bizonyult), ehelyett azt [[Olaszország]]ban fejlesztették sorozatéretté és kezdték meg alkalmazását.
| |||