„Hajdú vármegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1 darab önmagára mutató link kiiktatva. (Hibakód: 48) |
a →Történelem: a |
||
18. sor:
==Történelem==
Hajdú vármegye az [[1876-os megyerendezés]] során jött létre az 1876. XXXIII. törvénycikk alapján, pontos területét pedig az 1877. I. törvénycikk határozta meg. Gerincét az addigi [[Hajdú kerület]] városai ([[Hajdúnánás|Nánás]], [[Hajdúdorog|Dorog]], [[Hajdúböszörmény|Böszörmény]], [[Hajdúhadház|Hadház]], [[Hajdúszoboszló|Szoboszló]] és [[Vámospércs|Vámos-Pércs]]) adták. Ezeken kívül hozzácsatoltak még
▲Gerincét az addigi [[Hajdú kerület]] városai ([[Hajdúnánás|Nánás]], [[Hajdúdorog|Dorog]], [[Hajdúböszörmény|Böszörmény]], [[Hajdúhadház|Hadház]], [[Hajdúszoboszló|Szoboszló]] és [[Vámospércs|Vámos-Pércs]]) adták. Ezeken kívül hozzácsatoltak még kilenc községet [[Szabolcs vármegye|Szabolcs megyéből]] ([[Tiszacsege|Csege]], [[Balmazújváros|Balmaz-Ujváros]], [[Téglás]], [[Egyek]], [[Nádudvar]], [[Püspökladány|Püspök-Ladány]], [[Hajdúszovát|Szovát]], [[Tetétlen]] és [[Földes]]), és hármat [[Bihar vármegye|Bihar megyéből]] ([[Kaba]], [[Mikepércs|Mike-Pércs]] és [[Hajdúsámson|Sámson]]).
A [[trianoni békeszerződés]] teljes egészében Magyarországnak hagyta és az [[1923-as megyerendezés]] sem érintette Hajdú vármegyét. A 2. világháború után azonban az [[1945-ös megyerendezés]] során hozzácsatolták Szabolcs megyétől [[Fülöp (település)|Fülöp]], [[Nyírábrány]] és [[Nyírmártonfalva]] községeket.
| |||