„Andrea Gabrieli” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
8. sor:
1562-ben a [[Német-római Birodalom]] területére utazik. Többek között eljutott [[Frankfurt|Frankfurtba]] és [[München|Münchenbe]]. Megismerkedett és igen jó kapcsolatba került a korszak legtöbbet foglalkoztatott zeneszerzőjével [[Orlande de Lassus|Orlande de Lassussal]]. Ez a kapcsolat mindkét mester számára meghatározó volt, kölcsönösen sokat tanultak egymástól. Andrea 1566-ban tért vissza Velencébe, miután beutazta [[Ausztria|Ausztriát]], [[Csehország|Csehországot]], a [[Rajna]]-vidéket és [[Bajorország|Bajországot]]. Mindenhol koronás fők és híres nemesi családok venég szeretetét élvezte. Itáliába visszatérve kinevezték a velencei Szent Márk Székesegyház első orgonistájává. 1585-ben bekövetkezett haláig ezt a posztott töltötte be.
 
Gabrielli [[Giovanni Pierluigi deda Palestrina|Palestrina]] előtt a [[reneszánsz zene]] legjelentősebb olasz mestere volt, akihez csak úgy áramlottak a tanítványok. Keze alól kerültek ki az Európa szerte megjelenő korabeli madrigálkötetek legnépszerűbb itáliai gyűjteményei. Összesen 250 madrigált írt. 2 kötet ötszólamú, 2 kötet hatszólamú és egy kötet háromszólamú művet még életében önálló kötetekben. További 3-10 szólamú darabjai más szerzőkkel közös gyűjteményekben jelentetett meg, de jelentős a halála után unokaöccse, [[Giovanni Gabrieli]] által kiadott darabok száma is. A szövegeket a kor népszerű költői írták ([[Francesco Petrarca |Petrarca]], [[Torquato|TassoTasso]], [[Ludovico Ariosto|Ariosto]]), a [[szonett]] és [[sestina]] megzenésítések esetében többrészes formákkal találkozhatunk. A szerző nagy hangsúlyt fektet a szövegeket érthetőségére.
 
Ez különösen megmutatkozott a [[barokk]] irányába mutató, [[opera]] előfutároknak tekinthető, nagyszabású színpadi darabok iránti érdeklődésében. Alkalmi zenét szerzett [[Szophoklész]] Oedipus királyához, [[dráma]]i [[katáta|kantátát]] készített a [[Lepantói csata 1571|Lepantói győzelmet]] megünneplő ünnepség sorozatokra és [[III. Henrik francia király]] velencei látogatása alkalmából. Legnagyobb újítása az volt, hogy [[vokális zene|vokális]] műveit nagy számú hangszeres kísérettel támasztotta alá. Ő alkalmazta először a modern, mai értelemben vett [[hegedű]]t egyes darabjaiban.