„Andrea Gabrieli” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Orgona –> Orgona (hangszer) |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Opera –> Opera (színmű) |
||
9. sor:
Gabrielli [[Giovanni Pierluigi da Palestrina|Palestrina]] előtt a [[reneszánsz zene]] legjelentősebb olasz mestere volt, akihez csak úgy áramlottak a tanítványok. Keze alól kerültek ki az Európa szerte megjelenő korabeli madrigálkötetek legnépszerűbb itáliai gyűjteményei. Összesen 250 madrigált írt. 2 kötet ötszólamú, 2 kötet hatszólamú és egy kötet háromszólamú művet még életében önálló kötetekben. További 3-10 szólamú darabjai más szerzőkkel közös gyűjteményekben jelentetett meg, de jelentős a halála után unokaöccse, [[Giovanni Gabrieli]] által kiadott darabok száma is. A szövegeket a kor népszerű költői írták ([[Francesco Petrarca |Petrarca]], [[Torquato Tasso|Tasso]], [[Ludovico Ariosto|Ariosto]]), a [[szonett]] és [[sestina]] megzenésítések esetében többrészes formákkal találkozhatunk. A szerző nagy hangsúlyt fektet a szövegeket érthetőségére.
Ez különösen megmutatkozott a [[barokk]] irányába mutató, [[Opera (színmű)|opera]] előfutároknak tekinthető, nagyszabású színpadi darabok iránti érdeklődésében. Alkalmi zenét szerzett [[Szophoklész]] Oedipus királyához, [[dráma]]i [[katáta|kantátát]] készített a [[Lepantói csata|Lepantói győzelmet]] megünneplő ünnepség sorozatokra és [[III. Henrik francia király]] velencei látogatása alkalmából. Legnagyobb újítása az volt, hogy [[vokális zene|vokális]] műveit nagy számú hangszeres kísérettel támasztotta alá. Ő alkalmazta először a modern, mai értelemben vett [[hegedű]]t egyes darabjaiban.
Kialakítja az orgona [[prelúdium]] ősformájának számító "intonazione"-t, és a "ricercar" es "fantasia" műfajában is maradandót alkotott. Halála után megjelent műveit unokaöccse közös gyűjteményes kötetekben publikálta. Egyedül poszthumusz orgona műveit jelentette meg Giovanni Gabrieli önálló kiadásként.
| |||