„Utasítás (informatika)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a átdolgoz ki, ez csak egy hétköznapi csonk |
= |
||
3. sor:
Az '''utasítás''' az [[informatika|informatikában]] olyan tevékenység pontos megfogalmazása, amelyet tovább részletezni nem tudunk, vagy nem akarunk, és a végrehajtó számára egyértelmű [[jelentés]]sel bír.
Az [[Adat (számítástechnika)|adat]]ok feldolgozásához a számítógépben tárolni kell azokat az utasításokat is, amelyek alapján a kijelölt feladat automatikusan, lépésről lépésre haladva megoldást eredményez. Szükséges tehát annak tisztázása is, hogy az utasítások ábrázolása és tárolása hogyan valósítható meg. Először azonban tisztázni kell, milyen utasításokat értelmezhetünk a számítógépnél.
A számítógépes utasítás nyilván szűkebb területre vonatkozik, a gép belső működéséhez, állapotváltozáshoz nyújt információt.
13. sor:
[[Fájl:utasitas1.jpg]]
A számítógép mint [[Automata-elmélet|automata]] az utasítások hatására a kiinduló, kezdeti állapotból több küzbülső állapoton keresztül eljut egy végső állapotba, melynek hatására az input adatokból eredményadatok állnak elő.
22. sor:
::2. [[Elektronika|vezérlés]]i feladatot lát el.
Szemléletesen egy utasítássorozat:
30. sor:
A téglalappal jelzett utasítások az adatokkal valamilyen műveletet kezdeményeznek, és továbblépnek a következő utasításra. A rombusszal jelzett utasítások vezérlési feladatot kezdeményeznek, amelynek eredménye a továbblépés helyének megállapítása
A műveleti utasításokat funkciójuk miatt még tovább pontosíthatjuk és (legalább) három csoportra bonthatjuk:
37. sor:
::c, input - output, be- és kiviteli műveletek.
*Fazlollah M. Reza: Bevezetés az információelméletbe, Bp., 1966.
*Martin F. Wolters: kulcs a számítógéphez. Bp., 1972
| |||